"Én a  kiragadott Kádár idézetet igen helyesnek és bölcsnek látom, és nem tudom, hogy mi bajod van vele: Auschwitz számunkra, magyar állampolgárok számára nem zsidó ügy hanem magyar, elvégre magyar állampolgárok százezreinek életét oltották ki."

Világos, mint a nap! A német zsidók kiírtása pedig német ügy (pontosabban belügy)volt, hiszen német állampolgárok százezreinek életét oltották ki. A román vasgárdisták pedig románokét. A XIX. század nagy kozák progromjai idején pedig szintén oroszokét... És így tovább. Az, hogy ezek a "kioltott életű" magyar, német, román, orosz stb. polgárok meghatározó része véletlenül zsidó volt, az szinte elhanyagolható mellékkörülmény. Az, hogy ezeknek az embereknek a pusztulását saját - magyar, német, román, orosz - stb. honfitársaik idézték elő, az meg egyenesen említésre sem méltó, szinte természetes. Nem is értem, miért háborodik fel a világ egy-két etnikai tisztogatás nyomán, amikor saját állampolgárok gyilkolásznak saját állampolgárokat (mert hogy ez etnikai, vallási különbözőségük miatt történik, az teljesen elhanyagolható apróság). Bezzeg, ha ezek a legyilkoltak időben asszimilálódtak volna... Az idióták! És a végén még a szerencsétlen gyilkolászók (és utódaik) isszák meg a levét, ők hallgathatják a szemrehányásokat...

Kádár bölcs volt, jókor volt belügyminiszter ahhoz, hogy asszisztáljon a Rajk-perben, jókor állt az oroszok oldalára 56-ban, jókor akasztatta fel Nagy Imrét és társait, vonult be Csehszlovákiába, jókor vette fel a Világbanki kölcsönöket stb.. De tényleg. Mi lett volna, ha nem teszi? Valószínűleg sokkal rosszabb lett volna. Igaz, kedves H.T.?

A prgmatizmus nem rossz politikusi tulajdonság (és Kádár az volt a javából), de nem-politikusi tulajdonságként tisztességes ember számára elfogadhatatlan. Pont ezért elfogadható a te számodra.