Blikk:

- Na, akkor vágjunk neki - adta ki a parancsot Szalay, majd rátaposott a gázpedálra. Az Üllő környéki tesztpályán többet volt a levegőben a kéttonnás zöld monstrum, mint a földön, a rutinos versenyző nem kímélte a terepjárót. A keskeny, szinte járhatatlan földút leküzdése azonban nem jelentett akadályt az autónak, 130-140 kilométer per órás sebességgel gázolt át a Frontera a mély gödrökön és árkokon. A kör végén elégedetten simogatta meg járgányát a pilóta.

- Kisebb fejlesztések ugyan még hátravannak, de összességében kész a kocsi. Hosszú ideje nincs vele műszaki probléma, úgy gondolom, teljesen összeszoktunk - dicsérte az Opelt Szalay, majd számszerűsítette, menynyibe kerül a megbízható technika.

- Egyetlen lengéscsillapító a hozzá tartozó rugóval együtt ötszázezer forintot ér, s bizony a Dakaron ez az alkatrész fogyó eszköznek számít. A motor körülbelül öt és fél milliót, a sebességváltó pedig tizenkétmilliót kóstál, míg egyetlen liter benzin több mint ezer forintba kerül. Márpedig a süppedős homokban hetven-nyolcvan litert is megeszik százon a Frontera.

A hatalmas összegek persze a megbízhatóságot és nem a kényelmet szolgálják, a pilótának, valamint navigátorának éppen akkora helye van, amennyi elengedhetetlenül szükséges a vezetéshez. Aki ült már terepraliautóban, joggal teheti fel a kérdést: miként lehet kibírni benne két hetet?

- Iszonyatosan megviselő, tízezer kilométer alatt mindened megfájdul és elzsibbad, de leginkább talán a feneked. Igaz, a célba érkezés elfelejteti veled a kínokat, gyógyír a bajokra - felelte Szalay, aki azt is elárulta, mi a legszebb és a legszörnyűbb az afrikai versenyzésben.
- A sivatag gyönyörű, csodálatos tájakon megyünk keresztül, ám tizenöt napot autózni a homoktengerben már borzalmas időtöltés!

(pálszabó)