A Waterworldben pont azok a részek a legjobbak, amikor nem a "történet" halad előre, hanem kicsit lelassul és  megpróbál néhány részt megmutatni a világból. Az átlagnézőnek semmit nem jelentenek az ilyen apróságok, de én imádom amikor pl.  meg-megkérdezik ki milyen nyelven ért... Vagy amikor a tutajos megérkezik a településre, a háttérben épp egy temetési szertartást láthatunk. Mennyit elmond erről a civilizációról a mániákus tárgyimádat például.

Vagy éppen a film nyitójelenete, amitől annyian kiakadnak: miért olyen hülye a főhős hogy egy edénybe vizel, azt önti a méregtelenítőbe és issza meg a kicsorgó levet újra, amikor ott van mellette a "tiszta" tenger. Nyilvánvaló hogy a tengervizet is meg kellene tisztína, akkor meg már mindegy, de így még egy kis penitenciát, önbüntetési hajlamot is bele lehet látni a főhős figurájába.

A díszletek és a jelemzek rettenetes jók, ahogy a gépek is. A zenéjét pedig külön megvásároltam cd-na, annyira tetszett.

Az ígéretek szerint újrakiadják HDDVD-n nemsokára, csak remélni merem, hogy az egyszer, évekkel ezelőtt egy-két amcsi csatornán leadott, a 136 perces moziváltozatnál 40 perccel(!) hosszabb verzió lesz. Ez a több mint fél óra azért lett kivágva, mert nem a történetett vitte előre, hanem csak a világot mutatta be mégjobban. Nekünk meg pont az kellene. :)