Szia!

 

Azt "látom", hogy nem látlak, s emiatt is bátorkodtam volt kérdezni a hogyléted felől. Jó egészséget akartam kívánni Neked ugyanis- ismét.

Pál megértéséből vagy meg nem értéséből, s ezzel párhuzamosan az elfogadásából, vagy az el nem fogadásából indult ki a vita itt - is. Azért írom, hogy itt IS, mert ez Péter és az Apcsel (és Pál) beszámolója szerint is ez már a kezdetektől fogva téma volt.

 

Nekem az nagyon örvendetes, hogy Te mindig tovább kívántál annál látni, ami a sematikussá váló, "frontvonalak" mentén zajló merev szembenállások és elutasítások mögött van. Emiatt örülök annak, ha tartalmilag ugyanazt látod Pálnál a szeretet himnuszának leírásában, amit én látok. Emiatt örültem annak is, amikor Nemocap és Ansz múlt év nyarán és őszén a szeretetről hozzám hasonló véleményt írtak le egy-egy topikban. Akkor Ők nem a páli szeretet himnuszból, hanem az Igéből magából, mint egészből indultak ki, de az írásaik tartalma számomra teljesen elfogadható volt. Emiatt örültem annak is, amikor Te tavaly ősz elején felvetetted a félelem és a szeretet kapcsolatát a HGY-s topikban, s váltottunk akkor erről néhány érdemi szót, számomra nagy megelégedéssel.

 

Azonban vannak olyanok, akikkel ezen Ige alapján sem fogsz "találni közös pontot találni a beszélgetésekhez", mert más és más tartalmat értenek a szeretet fogalma alatt. 

Mindegy, azt lásd, hogy ez nem új dolog, már közel 2000 éve folyik vita Pálról, hát miért ne bírálnák a "ritka ihletett"-nek általad is mondott "szeretet himnuszát" is?

Tegyék, ez a vehemencia már nem lep meg senkit, csak azokat, akik sem az egyháztörténelmet nem ismerik, sem magát az Igét nem tanulmányozták e régi vita hátteréről.

 

Üdvözlettel:

 

vm