Valóban felejteni kellene már ezeket a kölcsönzési históriákat! A magyarnak sohsem volt szüksége rá.
A magyar volt minden esetben az átadó!
Egyszerüen azért, mert a magyar nyelvnek nincs szüksége és nem volt sohasem szüksége kölcsönzésre.
Nos a magyar nyelv szerkezete olyan, hogy minden magyar szó eleve, automatikusan kötődik, kapcsolódik egész sereg más szóhoz! Szóbokrok! Ugyanis a magyar szavak többsége igekötők, képzők, összetételek révén jött létre és képződik ma is szakadatlanul! És a magyarban minden szóból képződtek és képezhetők újabb szavak!
Például az AD szóból 195 db. szót lehet képezni.
Csak néhányat írok, ad, adakozik, adalék, adat, adás, adandó, adogat, adoma, ....
nincs türelmem ide irni mindet.
vagy másik. Ki lehet próbálni. Az egy szóból mennyi képezhető? szerintem 157.
A magyar nyelvben új szavak képzésének és létrehozásának a határa a csillagos ég, ugyanis a magyar nyelv szóképzőinek számát tekintve is messze megelőz minden más nyelvet!
A szóképzők száma több mint 250!
Ha leszámitjuk a hasonulás miatt csak alakilag különbözőket akkor is 140-150.
Az írásszótár szerint igekötőként használható szavak száma több mint 55
(bármely határozót- még képzettet is- használunk igekötőként- hely,
helyzetbe, ->helyzetbehoz!)
A magyarul beszélő, ha ismer négyezer szót, akkor felismer és megért továbbio húszezret, mert ennyit lehet belőlük képezni! S nem felejti el tudat alatt, mélyen rögzülve rengeteg szál és erős gyökerek kötik egymáshoz!
Ugyanakkor elképesztő, hogy ugyanezen eszközök minden információs követelményt kielégítenek, azaz egyszerre rendkívűli tömörséget, pontosságot és bámulatos érzékletességet nyújtanak a magyarul beszélő számára.
Ráadásul bárki, bármikopr, magától értetődő könnyedséggel képez új szvakat! Még beszéd közben is és gondolkodás nélkül is..
A magyarban nem lehet félreérteni a szavak jelentését, még akkor sem, ha az első mondatnál vagyunkk!
A magyarnak képiessége, érzékletessége van. Köszönhető az igekötőknek amelyeknek képzetvonzó, képzetkötő szerepe van.
AA szóképzőkkel ugyanez a helyzet. Magasfokú tömörség, képiesség, többszörös képzetkötés érhető el általuk.
Csak néhány
ok---- okít, okmány, okol, okos, okoz, okság....
meddig folytassam?
lenyűgöző, hogy a magyar a legkülönfélébb szavakból, szófajokból képes új szavakat alkotni!
pl: no-nógat nógatás
kivagy- kivagyiság, kivagyiskodik,
igen-igenel, egenlő, igenlés,
nem-nemleg, nemleges, ....
A szógyökök hatásai.
A magyar az egyik legősibb nyelv a világon. Ennek ékes bizonyítéka a hangutánzó és hangulatfestő szavak elképesztő mennyisége és lenyűgöző érzékletessége. Semmilyen más nyelvben ezek nincsenek ilyen mennyiségben és főleg ilyen minőségben! (Ezen magyar szavak szinte tökéletesen utánozzák, kifejezik, érzékeltetik a legkülönfélébb hanghatásokat és hangulatokat!) Ugyanis az ember kezdetben eljátszotta a mondandóját (taglejtések, mutogatás) és - ami a legfontosabb - olyan hangokkal kisérte, amely utánozta az állatokkal, emberekkel, természeti jelenséggel (pl. eső, szél, villám, dörgés) és más történéseknél tapasztalt hangokat. Nyilvánvaló, hogy az őskorban vagy még régebbi időkben az emberben több volt az ősi ösztön. Rá is volt utalva, hogy a lehető legpontosabban megfigyelje, utánozza a természetet, így ezek a hangok mindig valamilyen képhez, hangulathoz, képzetekhez, érzésekhez vagy a lélek rezdüléseihez kötődnek.
Mivel a magyar szógyökök és alapszavak az emberiség legősibb múltjában gyökereznek, így ezek nemcsak a belőlük képzett szavakhoz, hanem - érzettársítás révén - az agyban nagyon mélyen és erős gyökerekkel kötődő ősi (és egyrészt még ma is tapasztalható) érzetek sokaságához is kötődnek. Ezen kötelék nem csak erősen rögzít, de - mint láttuk - tömörít is, sőt nagyobb ismerettartalmat ad a magyar szavaknak.
Meddig folytassam?
És mégis úgy gondoljátok, hogy a magyarnak szüksége van kölcsönzésre?