Kedves Nick25!

Beszélsz itt mindenféle gyökökről.Szerintem azért rokon sok nyelvvel a magyar,mert sokat tudott kölcsönözni.Küldök neked példát Róna Tas Andrástól:
"A KÖLCSÖNSZAVAK RENDSZEREZÉSÉRŐL

(különös tekintettel a magyar nyelv szlovákiai változataiban található szlovák eredetű kölcsönszavakra)[1]



Lanstyák István


3. A magyar nyelv szlovákiai változataiban található kölcsönszavak rendszerezése





            3.1. A kölcsönszavak típusai és csoportjai





            Ami most már tulajdonképpeni témánkat, az SM változatokban található SS eredetű kölcsönszavak rendszerezését illeti, a kölcsönszavak négy fő típusát a szűkebb értelemben vett közvetlen kölcsönszók (pl. SM bombicska 1. 'szénsavpatron', 2. 'töltőtollpatron', vö. SS bombička), az alaki kölcsönszók (pl. SM Alica 'Aliz', vö. SS Alica), a kalkok (pl. SM minőséges 'jó minőségű’, vö. SS kvalitný szó szerint "minőséges, kvalitásos") és a jelentésbeli kölcsönszók (pl. SM akció 'rendezvény', vö. SS akcia 'rendezvény') alkotják. A hibrid kölcsönszók (pl. SM kony­halinka 'konyhabútor', vö. SS kuchynská linka) - melyek száma egyébként az egyneműekhez képest elenyésző - a rendsze­rezésben mintegy "rejtve", a kalkok egyes szerkezeti, ill. jelentéstani típusainak sajátos válfajaként jelennek meg.[23] Ami a stilisztikai kalkokat illeti (pl. SM novella 'törvénymódosítás' [semleges], vö. SS novela '~' [semleges], de MM novella '~' [szaknyelvi, régies]), ezek sem szerepelnek a rendszerezésben önálló típusként, hanem csak az általában vett jelentésbeli köl­csönszavak egyik sajátos eseteként, mivelhogy a stílusérték-kölcsönzés folyamata lényegét tekintve nem különbözik az általában vett jelentéskölcsönzéstől.

            Haugen osztályozásában (1949:288–289, 1972:85, 91–92) a kalkok és a jelentésbeli kölcsönszók egy kategóriát alkotnak; ezek az ún. közvetett kölcsönszók (angolul loanshifts), ugyanakkor a hibrid kölcsönszók nála önálló csoportba kerülnek. Figyelembe véve a szóalkotás általános módjait (l. Mathiot és Rissel 1996:127–129) és Weinreich nyelvtaniinterferencia-tipológiáját (1953/1974:30–31), a hibrid kölcsönszókat a kalkok sajátos válfajának tekinthetjük,[24] ugyanakkor strukturális megfontolások és a Weinreich-féle szókészlettanikölcsönzés-tipológia (1953/1974:47–53) alapján a jelentésbeli kölcsönszók és a kalkok két külön csoportba sorolhatók.

            Szerkezetileg a kalkok és a hibrid kölcsönszók kétségtelenül egy csoportot alkotnak, a jelentésbeli kölcsönszók viszont egy másikat. A kalkok és a hibrid kölcsönszók szükségszerűen legalább két, a beszélők számára elemezhető morfémából állnak, s jelentéstanilag mindig motiváltak (l. Weinreich 1953/1974:50–53). Létrehozásukkor az átvevő nyelvi beszélők az átadó nyelvi lexéma belső alaki szerkezetét vagy legalábbis jelentéstani motivációját utánozzák (Bakos 1982:182). Ezzel szemben a jelentésbeli kölcsönszavak állhatnak egyetlen morfémából is, ugyanakkor léteznie kell az átadó nyelvben egy hasonló jelentésszerkezetű lexémának (l. Weinreich 1953/1974:48–49). További lényeges különbség az, hogy míg a jelentésbeli kölcsönszók esetében egy, az átvevő nyelvben addig is meglévő lexéma gazdagodik egy vagy több új jelentéssel egy átadó nyelvi lexéma hatására, addig az egynemű és hibrid kalkok esetében egy, az átvevő nyelvben addig nem létező lexéma keletkezik. Ez azt jelenti, hogy az átvevő nyelv rendszerét ez a kétféle kölcsönszótípus más-más módon érinti. Ennek ellenére a közvetett kölcsönszóknak van egy olyan válfaja, amely mintegy átmenetet alkot a kalkok és a prototipikus jelentés­beli kölcsönszók közt.

            Az egynemű (azaz nem hibrid) kalkok és a jelentésbeli kölcsönszók közötti mélyreható különbségek ellenére is hasznos megtartani a ???közvetett kölcsönszó” fogalmát is, mivel a kölcsönszavaknak e két típusa közös vonásokkal is rendelkezik, amelyek elválasztják őket a közvetlen és a hibrid kölcsönszavaktól. Mivel nem tartalmaznak átadó nyelvi morfémákat, nincs szükség hang- és alaktani beillesztésükre (puszta létrehozásuk hang- és alaktani beillesztésük is egyben). Jelentéstanilag motiváltak, s ezért az egynyelvűek számára is érthetőek. Ezenkívül, épp motiváltságuk miatt az egynyelvű és a magyardomináns kétnyelvű beszélők könnyebben megjegyzik és felidézik őket, mint a közvetlen kölcsönszavakat. A közvetlen kölcsönszók köl­csönzése akkor is lehetséges, ha az adott közösség kétnyelvűsége minimális; a közvetett kölcsönszavak nagyobb mértékű kétnyelvűséget föltételeznek, mivel a modellként szolgáló lexémákat az átvevő nyelv beszélői meg kell értsék, sőt a kalkok esetében alaktani szerkezetük elemzésére is képesek kell legyenek (Bakos 1982:182).



            A kölcsönszavak négy fő típusán belüli csoportosítás nem történt azonos szempontok szerint, mivel a fő típusok lényegesen eltérnek egymástól. Az átadó nyelvből átkerülő alakulatok grammatikai szerkezete például csak a kalkoknál fontos tényező, hiszen ezek jönnek létre átvevő nyelvi morfológiai, ill. szintaktikai eszközök alkalmazásával. Ezért érthető, hogy a szerkezeti szempont csak az ehhez a fő típushoz tartozó kölcsönszavak további csoportosításában játszik alapvető szerepet. Ezzel szemben a jelentésbeli kölcsönszóknál azok hangalakjának és jelentésének az átadó nyelvi szó hangalakjához és jelentéséhez való viszonya a lényeges, ezért ezen a fő típuson belül ez a legfontosabb elhatároló szempont. A közvetett köl­csönszavaktól eltérően a tágabb értelemben vett közvetlen kölcsönszók (azaz a szűkebb értelemben vett közvetlen kölcsönszók és az alaki kölcsönszók) kategóriájába tartozó elemek további csoportosításához nem adódik ilyen egyértelmű kri­térium, ezért a létrejövő csoportok itt némileg esetlegesek, s e két fő típuson belül elképzelhető(k) az általam kialakítottól eltérő csoportosítás(ok) is.

            A szűkebb értelemben vett közvetlen kölcsönszók esetében az átadó nyelvi forma alaki szerkezete tulajdonképpen lényeges tényező: egyrészt azért, mert az egyetlen szabad morfémából álló alakulatok sokkal könnyebben kölcsönződnek, mint a szókapcsolatok, másrészt pedig, mert még az egyetlen szabad morfémából álló szavak alaki szerkezete is befolyásolja a kölcsönzés mikéntjét, hiszen – hogy csak a leglényegesebb tényezőt említsük – az áttetsző alaki szerkezetű szavak nemcsak közvetlenül kerülhetnek át az átvevő nyelvbe, hanem a kölcsönzés lehet közvetett is: tükörszó jöhet létre, vagy pedig valamely meglévő átvevő nyelvi szó jelentése kibővülhet. Például az SS vetrovka 'dzseki' szó, amelyben a laikus beszélők is fölismerik az SS vietor 'szél' szó egyik tőváltozatát és az SS -ka denominális nomenképzőt, nemcsak közvetlen köl­csönszóként, vetrovka formában került át az SM változatokba, hanem az átadó nyelvi forma mintájára tükörszó is alakult, az SM szélkabát; ezenkívül adatbázisunkban előfordul az MM-ben is meglévő viharkabát szó 'dzseki' jelentésben, ez pedig olyan jelentéskiterjesztés, amely jelentésbeli kölcsönszó kialakulásához vezethet (hogy az SM viharkabát 'dzseki' esetében ez bekövetkezett-e, konkrét vizsgálatok híján nem tudjuk).

            Mivel az átadó nyelvi formák szerkezete – amint látjuk – a kölcsönzés szempontjából nem lényegtelen tényező, elképzelhető, hogy egy olyan munkában, melynek témája kifejezetten az átadó nyelvi szavak kölcsönzésének mikéntje, érdemes lenne a kölcsönszavakat átadó nyelvi szerkezetük szerint csoportosítani. Ez bizonyára megkönnyítené a kölcsönzés "logikájának" megértését, s jól megvilágítaná a kölcsönözhetőség fokozatainak kérdését is. Egy olyan munkában azonban, amely az átvevő nyelv elemeiként rendszerezi a kölcsönszavakat, az átadó nyelvi szerkezetet semmiképpen sem célszerű megtenni fő osztályozási szempontnak. Ehelyett munkámban figyelembe vettem egyfelől azt, hogy a kölcsönszó köznév-e vagy tulajdonnév, másrészt pedig azt, hogy azt az átlagos SM beszélők szlovák eredetű szónak, a szlovák nyelvben meglévő idegen eredetű szónak vagy pedig betűszónak gondolják-e. Ezek ugyan látszólag történeti kategóriák, valójában azonban a laikus beszélők számára is létező valóságot jelölnek a szinkróniában, ami abból is látszik, hogy – s ez számunkra a lényeges – más-más módon viszonyulnak hozzájuk (l. alább). Az alaki szempontot teljesen a szűkebb értelemben vett közvetlen köl­csönszavaknál sem lehetett mellőzni, mivel a kölcsönszó elfogadhatósága szempontjából nemcsak az lényeges, hogy azt a beszélők szlovák vagy idegen eredetű szónak, netán betűszónak gondolják-e, hanem az is, hogy egyetlen szóból vagy pedig több szó kapcsolatából álló szókészleti egységről van-e szó.

            Ami az alaki kölcsönszókat illeti, ezek belső csoportosításához nem találtam lényegi kritériumot: a görög-latin és egyéb eredetű alaki kölcsönszók szétválasztása inkább csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. Az alaki kölcsönszókhoz kapcsolva mutatom be az azok használatának elkerülésére irányuló tendencia következtében létrejövő túlhelyesbített alakokat is. Ezek ugyan nem tekinthetők kölcsönszavaknak, létüket közvetve mégis a kölcsönzésnek köszönhetik.





            3.2. Az egyes kölcsönszótípusok főbb jellemzői





            3.2.1. Közvetlen kölcsönszók





            Történetileg a közvetlen kölcsönszók olyan szavak vagy (olykor) kifejezések, melyek morfémahelyettesítés nélkül vagy csupán az átvevő nyelv alaktani rendszerébe való beépüléshez elengedhetetlenül szükséges mértékű morfémahelyettesítéssel kerültek be az átvevő nyelvből az átadó nyelvbe. A szinkrónia síkján egy lexémát akkor tekinthetünk közvetlen kölcsönszónak az SM nyelvváltozatokban, ha az SS-ben van azonos vagy hasonló hangalakú és azonos vagy hasonló jelentésszerkezetű megfelelőjük, miközben az MM változatokból ilyen lexéma nem mutatható ki (vö. 2.1.). Például sok SM beszélő használja a kopacski 'futballcipő' szót. Ennek megfelelője az SS-ben a vele azonos jelentésű kopač­ky, amely nyilvánvalóan a kopa 'rúg' szó -čka deverbális nomenképzős származéka (többes számban). Az MM változatokban ez a szó ismeretlen, ott ezek helyett a futballcipő és a focicipő használatos, ezért a kopacski-t közvetlen kölcsönszóként határozhatjuk meg az SM változatokban.

            Előfordul, hogy egy SM szó egyszerre minősíthető alaki kölcsönszónak (3.2.2.) és jelentésbeli kölcsönszónak (3.2.4.), vagyis mind a hangalakja, mind a jelentése számottevően különbözik MM megfelelőjéétől. Ilyen pl. az SM bordel 'rendetlenség, kupleráj, kupi', amely a vele etimológiailag összefüggő MM bordély 'nyilvánosház' szótól mind hangalakjában, mind denotatív jelentésében, mind pedig stílusértékében különbözik. Az SM lexéma és MM megfelelője közti nagy távolság miatt az ilyen szókészleti elemeket is az egyszerűség kedvéért közvetlen kölcsönszóknak minősítjük. (Feltétel azonban, hogy az érintett SM kölcsönszónak a denotatív jelentése is különbözzön MM megfelelőjéétől, ne "csak" a stílusértéke, hiszen a legtöbb – ha ugyan nem az összes – alaki kölcsönszónak más a stílusértéke, mint MM megfelelőjéének.)



További példák:



            1. Köznevek: a) szlovák eredetű elemek: SM párki 'virsli', vö. SS párky; SM hranolki 'hasábburgonya', vö. SS hranolky; SM alobal 'alufólia', vö. SS alobal; SM bandaszka 'marmonkanna', vö. SS bandaska; SM válenda 'heve­rő', vö. SS és CS válenda; SM zsumpa 'emésztőgödör', vö. SS žumpa; SM kalkulacska 'számológép', vö. SS kalkulačka; SM tyepláki ~ tyepi 'tréningruha, melegítő, mackó'; SM szlipi '(modern szabású) alsónadrág', vö. SS slipy; SM haszák 'állítható csavarkulcs', vö. SS hasák; SM vlecska ~ lecska 'pótkocsi', vö. SS vlečka; SM szanitka 'mentőautó', vö. SS sanitka; SM tercs 'céltábla', vö. SS terč; SM szlagyák 'lassú zeneszám, amelyet a párok összebújva táncolnak', vö. SS slaďák; SM szporozsíró 'lakossági folyószámla', vö. SS sporožíro; stb.; b) a szlovákban idegen eredetű szavak: SM deratizáció 'patkányirtás, rágcsálóirtás', vö. SS deratizácia; SM deratizál 'patkányt/rágcsálót irt', vö. SS deratizova; SM matrika 1. 'anyakönyv', 2. 'anyakönyvi hivatal', vö. SS matrika 1. '~', 2. '~'; SM inventúra 'leltározás', vö. SS inventúra; szkripta ~ szkriptum 'egyetemi/főiskolai (nyomtatott) jegyzet', vö. SS skriptá (t.sz.); SM kulturista 'testépítő', vö. SS kulturista; SM tunel 'alagút', vö. SS tunel; SM areál 'telep', vö. SS areál; SM perszonál 'személyzet', vö. SS personál; stb.; c) állandósult szókapcsolatok: SM (és SS) výpis z registra trestov 'erkölcsi bizonyítvány'; SM (és SS) číslo občian­skeho preukazu 'személyi igazolvány száma'; SM (és SS) rodné číslo 'személyi szám'; SM (és SS) podací lístok 'feladóvevény'; SM (és SS) rodný list 'születési anyakönyvi kivonat'.[25]

            2. Tulajdonnevek: a) helynevek: SM (és MM) Martin ???Turócszentmárton‘, vö. SS Martin; SM (és MM) Hronská Dúbrava ???Garamberzence‘, vö. SS Hronská Dúbrava;[26] SM (és MM) Gondova ulica ~ Gondova utca, vö. SS Gondova ulica; SM (és MM?) Slaná ???Sajó (folyó)‘, vö. SS Slaná; SM (és MM) Slovenský raj ’Szlovák paradicsom (a Gömör-szepesi-érchegység egy része)’ stb.; b) személynevek: SM (és MM?) Csóková 1. ???Csókáné‘, 2. ???Csóka (kisasszony)‘; c) intézménynevek: SM (és MM) Malá scéna ???Kisszínpad‘ (egy pozsonyi színház neve)‘.

            3. Betűszók: a) tulajdonnévi eredetűek: SM eszenesz (leírva: SNS) 'Szlovák Nemzeti Párt', vö. SS esenes (leírva: SNS) ~ eseneska; SM véúbé (leírva: VÚB) 'Általános Hitelbank', vö. SS véúbé ~ véúbéčko (leírva: VÚB); b) köznévi eredetűek: SM dépéhá (leírva: DPH) 'áfa', vö. SS dépéhá ~ dépéháčko (leírva: DPH); SM icsó (leírva: IČO) 'statisztikai jelzőszám', vö. SS IČO; SM dics (leírva: DIČ) 'adószám', vö. SS DIČ; SM eszeró ~ eszerócska 'kft' (leírva: s.r.o.), vö. SS eseró ~ eseróčka (s.r.o.).





3.2.2. Alaki kölcsönszók és túlhelyesbített alakok





            Történetileg az alaki kölcsönszók olyan szókészleti elemek, melyeknek hangalakja az átadó nyelvben található analóg szó hangalakjának hatására módosult, ahhoz igazodott. Weinreich (1953/1974:50) a hangalakkölcsönzést "a szókészlettani interferencia enyhe válfajá"-nak tekinti. A szinkróniában egy szó akkor minősül alaki kölcsönszónak az SM nyelvváltozatokban, ha megtalálható azonos vagy hasonló jelentésben mind az SS, mind az MM változatokban, miközben a szó SM hangalakja úgy tér el az MM hangalaktól, hogy az jobban hasonlít az SS szó hangalakjára (vö. 2.1.). Ha a két lexémának a stílusértéke is különbözik az SS és az MM változatokban, az SM jelentés rendszerint hasonlóbb az SS jelentéshez, mint az MM jelentéshez. Pl. az internát 'kollégium, diákotthon' szó kölcsönhangalak az SM változatokban, mivel mind hangalakjában, mind jelentésében jobban hasonlít a SS internát-ra, mint a MM internátus-ra. (Az internát szó mind az SS-ben, mind az SM-ben használható informális, mindennapi beszédhelyzetekben, ezzel szemben az MM-ben kihalóban van. Az SS-ben ezenkí­vül formális kontextusban is használatos.)

            Az alaki kölcsönszók és a közvetlen kölcsönszók közt nem vonható éles határ. Ha a két nyelvben közös etimonú szavak hangalakja jelentős mértékben különbözik egymástól, az SS-hez jobban hasonlító hangalakú SM szót közvetlen kölcsönszónak is minősíthetjük. Ilyen pl. az SM loszosz 'lazac', vö. SS losos [loszosz], de MM lazac; az SM és az MM szóban végül is csak a szókezdő l az azonos, pedig egyébként történetileg a két szó nagyon szorosan összefügg, hiszen – ha a TESZ.-nek (2: 731) igaza van – az MM lazac valószínűleg SS eredetű. A két szó azonosítását a gyakorlatban – túl azon, hogy a legtöbb ember nem nagyon tudja ezt a halfajtát fölismerni, így a jelentés azonossága sem nyilvánvaló a beszélők számára – családtalansága és a hangalaki eltérés egyedisége is nehezíti.

            Az SM lexéma alaki kölcsönszóként való minősítése még kevésbé indokolt, ha az SM lexémának nemcsak a hangalakja tér el az MM (etimológiai) megfelelőjéétől, hanem a denotatív jelentése is, különösen, ha az SM szó az MM jelentésben egyáltalán nem használatos. Ezt az esetet föntebb az SM bordel 'rendetlenség, kupleráj, kupi' szóval illusztráltuk; itt most további példaként megemlíthetjük. Pl. az SM bageta 'hússal, zöldséggel stb. töltött nagy kifli' (vö. SS bageta) szót; ennek etimológiai MM megfelelője, a bagett Bakos (1994:92) szerint 'franciakenyér' jelentésű. Mivel tehát az SM bageta szónak mind hangalakja, mind jelentése különbözik az MM bagett-jétől, ezt – az SM bordel-hez hasonlóan – a közvetlen kölcsönszavak közé soroltam. Ez a gyakorlati megfontolásokon nyugvó, de emellett a történeti tényeknek is jobban megfelelő elbírálás természetesen mit sem változtat a szó átmeneti jellegén."