Igen értelek én és azt a sok sok hívőt...., aki már ki sem mer lépni önmagából, a belső szobájú életéből....

Ha van Isten az nem titkon lát, hanem nyiltan...., főleg milliárdokban számolva, személyre szabatoltan képzelve, hogy Isten éppen őreá néz és törődik vele....

A sorsok mintha meg lennének írva, a történelme, drámája és boldogulása, gyötrelmeik, de nevetéseik is a családoknak, egyéneknek....., meg a temetések és a halálnemekhez vezető mélységi utak....

Az Atyát kell keresni, avagy az emberekben a jóságot, a könyörületet, a békeséget a megértést, az elfogadást és a segítséget, ha kell?