de én írtam is neked, hogy szóltam néha, de akkor balhé volt belőle. És mindig az volt, hogy én túl érzékenyen veszek mindent stb., neki semmi baja, minden úgy jó ahogy van. Ő aztán teljes mértékben fölém emelkedett, a legbosszantóbb, hogy ő ezt tökre természetesnek vette, hogy megengedheti magának, hogy ezt tegye velem, egy másik emberrel, ennyire lenézett.... én pedig a legjobb barátomnak gondoltam.

Persze, szép az élet, csicseregnek a madarak, süt a nap tralalala... :))) És annyi normális ember van, hogy tapsikolok örömömben!

Kerti partyzni nem nagyon szoktam, inkább felmenni norma fára sörözni! :))) Holnap épp egy ilyen esemény lesz.... már várom.

És hogy ütöd el szabad perceidet? :)

pusznya