Szerintem a gyári hibás alkatrész miatti olajfogyasztás és az amiről írtam két pár csizma.

Ideális és kb azonos körülmények között üzemelő, nem hibás motorokról beszéltem. Az egyik: gyakori tövignyomott gázpedálas használat mellett, a másik: a motort kisebb erőkifejtésre kényszerítő, finomabb használattal értendő.  Egyértelmű, hogy amelyik motornál a töviggázas használat mellett a több égéstérbe került benzin nagyobb robbanást idéz elő, az nagyobb "pofont" ad a dugattyúnak, ezáltal a hajtókaroknak és főtengelynek is.

Nagyooon könnyen lemodellezhető egy smirdlipapír, egy finom olajréteg és egy fadarab által. Ha csak kicsit nyomod a smirdlipapírt, akkor gyakorlatilag a fa sértetlen marad, mert az olajon könnyen elcsúszik. Viszont ha erősebben rányomod, hiába az olajfilm, akkor is felsérted a fa felületét, barázdák lesznek.

Ami meg a természetes olajfogyasztást illeti: szinte minden autó kezelési kézikönyvében ha eldugva is, de megtalálható egy olyan sor, hogy olajfogyasztás:   x  dl/1000km , ami általában még az 1 egészet sem éri el normális esetben.

Tehát továbbra is azt mondom, hogy ha nem hibás alkatrészű motorról beszélünk, akkor a nagyobb erőkifejtésre kényszerített motorok a finom becsiszolódás helyett inkább hajlamosak a berágódásra. Ezeket a fogalmakat természetesen mikroszkópikus méretben kell érteni, mikro-, nanomilliméterekről van szó.

A durvább felületi illeszkedésekből pedig egyenesen következnek a motorbéli tömítetlenségek, ami az égéstérbe került kenőanyaggal jár és olajelégéshez vezet, lásd. kékes füst.

A hajtáslánc többi elemére ha nem is ilyen fokozottan, de hasonlóképpen hat a nyers, be nem csiszolódott felületre gyakorolt kielmelkedő erőhatás.

Szerintem.....meg gumicsirke....

Üdv!