Titanilla!

 

A sablon rosszindulatú fogalmazás, és csak emlékeztet arra, hogy írok. Tán emlékszel, a mozaik köveihez hasonlítottam az egyformának tűnő (szerinted sablonos) szólást. Amivel mégis érdekes változatos, színes képet lehet kirakni. Nem kell szégyenkeznem, hogy mindig ugyanazt írom, elég sokfélét írtam már e fórumra.

 

Valóban többször említettem ezt a te életedet kiteljesíteni akarod dolgot. De nem sablonos ez sem, hanem egyrészt meg nem feleltél rá (most sem), csak a melléduma jött. Másrészt pedig ordít rólad a dolog, annyira egyértelmű. Hiszen magad írtad ide is, szeretsz élni, és bizony, így szeretsz élni, nem óvakodsz, egyáltalán nem szegény vagy a szellem által, nem a keskeny úton jársz, kevés szólásodban is vastagon engem igazolsz.

Kedves Titanilla, lehet, hogy könnyen elhajtasz, véled, de inkább csak felületes vagy, erről teszel bizonyságot.

 

A gratulálásodról: lám, már te is ilyen szerepet húznál rám, hogy ... igen, értem, beálltál azok közé e tekintetben is, kik így próbálkoznak, akik ide viszik a velem való vitát. Ismert, megszokott, a silánytól elvárható fogás ez, ha nem is tisztességes. Ugyenez dettó a többi vádad is, legalábbis itt nálam.

Alább adtad, Titanilla!

Sajnálom, hogy így esett. Ezután kevesebbet szólok veled, én hibáztam, hogy többen reménykedtem, már bánom.

 

CSerfa