TAMANA, GEOSZEMIOTIKA ÉS GEOSZEMIOLÓGIA

Immáron huszonhat éve, hogy Dr. Vámos-Tóth Bátor lelkes munkájával elkezdodött az a kutatási munkálat, amelyet manapság minden joggal nevezhetünk Tamana Kutatásnak.

A kutatás egyik célja és elhivatottsága az, hogy egy írott történelem elott létezo, az egész földet átfogó osmuveltség hagyatékát kutassa földünk egyes egymástól messzire eso tájain. A munka olyan alaptételre támaszkodik, mely szerint a név+szerkezetek—amelyeket személyi, családi, és helységnevekben lelhetünk—egymással párhuzam-összefüggésben vannak. Itt aztán nem a rövid egy- vagy kétszótagú nevekrol van szó, amelyek könnyen zsákutcába vezethetik a kezdetleges és a Tamana munka alapfeltételeit figyelmenkívül hagyó olvasókat, ugyanis rövid (azaz egy-két szótagú) egymáshoz hasonló és egymással sok esetben azonos neveket igen könnyen találhatunk az átlagos földrajzi atlaszok böngészgetése során is. Két egymástól távolálló és különbözo hangtani szabályokat követo nyelvek latinbetus ABC-re való átírása során könnyen találhatunk több olyan szót, amelyek szembetunoen és megtévesztoen hasonlítanak egymásra, vagy éppen egyeznek is egymással. Bizonyos esetekben ezek a hangtani félrebetuzése csapdájának is tenkinthetok. A Tamana-kutatás olyan két, három vagy annál több szótagú (ALA+MÁND, BUDA+DUNA, JAMA+TÚR, KÁL+ONGA+VÁR, KARA+BUKA+ BURA, MÁKÓ+RÁKÓ, PÓ+HAMARA, SZALA+BANKA, TARA+BA, TÉNYE+RAKA+TA, URA+KOM, ZSANA+TASS) összetett névszerkezetekre helyez hangsúlyt legfoképpen, amelyek elofordulását nem lehet holmi véletlenségnek, vagy hangtan-betuzési hibának tekintenünk. Fontos hangsúlyoznunk tehát: a Tamana névészet nem a szavak szembetuno hasonlatosságára épül, hanem az eddig talált hétezer név szerkezet-felépítési azonosságára, amelyre további például szolgál sok között az ARAN+KA, BALA+TON, CSAK+RÁTA, DÉVA+TISZA, EGRI+HUSZÁR, GARA+SZEG, HAN+GALLA, INO+TA, KARA+KÓ, MAKA+RA, NA+SZIPA, OSZTO+PÁN, PACSA+KÚTI, PER+ÉTE, RAKI+TA, SIK+ONDA, SZALA+VÁRI, TALA+MÉR, TA+MANA, TARA+BA, TISZA+NÁNA, ÚR+GÁTA, ZÁM+BURA megannyi név+szerkezet.

A Földrajzi Jelkép+Szerkezet-elemzés (geoszemiotika) és a Földrajzi Jelkép+Szerkezet Viszonyító Tanulmány (geoszemiológia) elnevezések alkalmazása úgy lesz lényegbevágó, ha bevetjük a kutatómunkába a bolygónkon található Mándi díszjeleket, az ötfokú dallamokat és az ezekkel kapcsolatos hitregés-mondás szertartásokat összeköto tanulmányokat is.

Tudjuk, hogy a névszerkezetek nagy része hosszú évezredeken át használatban volt olyan egymást váltogató és gyakran egymást leigázó társadalmakban, ahol a nevek értelmével emberöltokkel késobb már nem is foglalkoztak. Egyszeruen átvették és továbbhasználták. Tudjuk azt is, hogy sok osi Tamana földrajzi név+szerkezet fennmaradt a késobbi ókori muveltségekben, míg ezen társadalmak hitregéivel is szoros kapcsolatban lehetett. Az is közismert, hogy ezen társadalmak sámánjai a felsobb szellemekkel díszjel+szerkezetek használatával valamint éneklés útján (sok távoli helyen egymással egyezo ötfokú dalszerkezetekkel) értekeztek, mert hiedelmük szerint a felsobb szellemek nem értették vagy nem akarták hallani a hétköznapi beszédet. Mindez a módszer egy nagyobb osi jelképrendszer megnyilvánulása az emberi társadalmakban. Ezekrol viszont ma már alig tudunk érdemlegeset és amellyel bizonyos körökben már nem is kívánnak foglalkozni.

Míg a jelképrendszerek elemzése és értelmezése rendkívül fontos, nem szabad elfeledkezni arról se, hogy mindezek a jelképek földrajzilag viszonyíthatók. Igen fontos tehát, hogy ezen jelrendszerek vizsgálatát földrajzi vonatkozásban is megkíséreljük. Ebben a közegben a két földrajzi elnevezés megfogalmazása a Tamana névészet sikeresnek és ígéretesnek bizonyuló munkája nélkül nem lett volna elképzelheto. A geoszemiotika a Tamana kutatás elméleti oldalát vizsgálja, míg a geoszemiológia foképpen a mándi jel+szerkezetek, az ötfokú dallam+szerkezetek és ezeknak a monda-regebeli tükrözodését tanulmányozza. Az utóbbi meghatározás ugyanakkor szabad teret adhat az olyan törekvéseknek, melyek keretén belül az a szándék nyilvánul meg, hogy a Tamana kutatást más szakmai területek tudományos elméleteivel és módszereivel hangolja össze, és egy szabadgondolkozó, „–izmusoktól” mentes, tudományágakközti (interdiszciplináris) kutatóközösség létrehozását is szorgalmazza.

Végül fontos megemlíteni a jelenleg átrendeződő Tamana számítógépes adat-alaptárt (database), melyet a Microsoft Access program alkalmazásával nemrégiben hoztam létre azzal a céllal, hogy ennek a kutatóközosségnek szolgálja azon szándékát, hogy a kutatási anyagot rendezze, és további cserkészomunka segédeszközeként muködjön. Az adat-alaptár fontos elonye az, hogy a kutatás sok irányból indulhat ki: országok, területek, hosszúsági és szélességi körök, névszerkezetelemek és végzodések, család- és személynevek szerint, csoportosítva, beturendben…minden lehetséges. Ugyanakkor módot ad az érdeklodok számára a magyar ill. angol (nemzetközi) „fonetizálási formák” szerinti kutatására is. Az alap adattárhoz csatlakozó Tamana térképek és utalások áttekinthetobbé teszik az anyagot, ezáltal lényegesen megkönnyebbítve a kutatók munkáját.

Sabharwal Arjun, 2OOO. IV. 12. Ypsilanti városa