Nénda, takaritó, neked milyen gondolataid vannak! Erre jó felelni :)

Nos, én nem megalázom a szellemet, hanem inkább alázatos vagyok a szellem előtt (lelkem az). Mert tudd, én oly hatalmasra vélem az ember szellemét, hogy azt vélem, sokan, akik megsejtettek valamit belőle, Istennek képzelik. Óriási, összehasonlíthatatlanul nagyobb az ember szelleme a lelkénél, és mint a nagyobb szolgálja a kisebbet, ha a léleknek erre van szüksége, és ezt egyáltalán észreveszi. De úrként szolgálja, mert nagyobb, és nem valamiféle mitugrászként, nemigen hat a lélek akarattal, szándékkal a szellemre. Persze sokan mesterkednek ez ügyben, errre van sok mágia, meg természetvallás. Mert felettébb nagy élmény lehet a szellem egész kicsi megnyilvánulása is.

Takarito, veled más játszik, a szellemhez neked nem sok közöd van. Neked más a bajod... Te egyszerűen képtelen vagy mást felfogni, csak a magadé felől gondolkodsz. Senkire nem is vagy kíváncsi, kérdésed sem kérdés, így mit sem törődsz senki feleletével.

CSerfa