Szia,

 

szerintem ilyen mindenkivel előfordul, hogy nem tud koncentrálni. NÁlam ez általában akkor fordul elő, ha éppen valamin nagyon rágódok, de az a legjobb az egészben, hogy ilyenkor nem is érdekel semmi, csak az adott probléma, és azon rágódom. Ilyenkor szó szerint zavar, ha munkával cseszegetnek! :)

És mit okoztál és kinek? Ha gondolod írd le...

 

Ilyeneken, hogy visszaforgatnám az idő kerekét és mindent helyreállítanék már én is jó sokszor gondolkodtam, sajnos az ember az adott szituációban nem gondolkodik előre, legalábbis is, elég hirtelen ember vagyok, és a legkisebb apróságon is rágódni tudok és idegeskedni. El kéne lazulnom, el kellene engedni magam.

 

Nem, nem mérgelődöm, nincs is értelme. Ami megtörtént megtörtént, változtatni nem tuodk rajta, csak talán a naivításomon.

A barátom mindig emlegeti, hogy ő már korábban megmonta nekem, hogy Ő nem egyenes ember, de én mindekit aki ilyet mondott elhesegettem, hogy nem igaz. Sőt valakivel még össze is vesztem miatta, hogy ne mondjon rosszat róla.... és mellesleg az a valaki, egyik legőszintébb ember akit ismerek. (ebből is látszik milyen hülye voltam). Ők már akkor tudtak valamit, de én olyan naív és hiszékeny voltam. Igzaából abba már bele sem akarok gondolni, hogy ez az egész mióta mehetett már így, ez a hátam mögött kibeszélés, szerintem nem januártól, amikor én megtudtam. :)))

 

Amit írtál, abszolút érthető, sőőőőőt! Megfogalmaztad azt, amit valójában érzek, de totálisan. Igen, teljesen "egyek voltunk", és ami fáj, hogy egyszerűen nincs, megszűnt létezni, megszűnt minden amit ő adott, ami vele volt. Hiányzik a kötődés felé, mert eléggé kötődtem hozzá, szinte testvéremként. Úgy érzem ilyen többé nem lesz az életemben. Nem tudnék ezek után senkit sem közel engedni magamhoz. Ez közhely, de tényleg így érzem. Ő olyan része volt az életemnek, olyan barát, amilyen nem lesz többé, és nem is lehetne.

 

Épp ma reggel a buszon úton a munkahely felé gondolkodtam azon ismét, hogy basszus mégmindig 3 hónap nem beszélés után, úgy hogy nem is tudok róla semmit, még mindig baromian fáj, baromian hiányzik. ma már ott tartottam, hogy én ezt így nem bírom tovább, mármint valamit sűrgősen tenni kell, különben belebetegszem sokkal durvábban.

Szóval ennyi.

 

Nagyon jó volt, amit írtál, szóval köszönöm!!!!