Nem, takarító, én nem, hogy nem értek veled egyet, hanem komolyan betegnek tartalak. Sok ilyen beteget ismertem, beszélgettem velük (anyám 10 évig ilyen kórházban dolgozott), és azóta sajnos egészen közelről is ismertem ilyen beteget, mert együtt éltem vele, és láttam betegsége kifejlődését is. Ismerek, szeretek olyan fórumtársat, akinek hasonló betegsége van, de ha elhatalmasodnának  a tünetei, beveszi a gyógyszerét. És mi tagadás, sokkal értelmesebb nálad, mondom, a betegség nem szégyen, és a gyógyszerek, ha van is mellékhatás, nem ölik meg, nem is lehetetlenítik el az embert.

Nem leverni kívánlak, takarító, csak azért írok, mert szerintem rajtad errefelé senki nem akar segíteni, téged senki nem szeret, legfeljebb haverkodik veled, meg leereszkedik hozzád (mondván, segít).

Nem kívánlak így elnyomni sem, többet sehol nem írok feltételezésemről, azaz többet nem írok arról, hogy szerintem beteg vagy. Nem érvként írtam, a te pálos-istenes dolgaidat semmiből nem állna szétszedni, ostobaságokat írsz, amiket értelmes ember nem is próbálna védeni. Azonban éppen betegséged miatt tudomásul sem veszed a dolgaid elleni szólásokat, érveket, kioltja azokat elméd, mert nem illeszkednek be a rendszeredbe. És persze ott lobog benned a mély-mély tudat, hogy neked igazad van, te vagy az igazság ismerője, és ehhez csak keresned kell az érveket, gyűjtened a tudnivalókat, de te nem az igazságot keresed, mert az már mélyen, belül a tiéd.

Nem gondolom, hogy e fórumon elismernéd betegségedet, de, ha esetleg olykor olyanod támad, hogy csak el kéne menned szakemberhez, ill., ha már jársz, hallgatnod kéne rá, akkor, remélem, segítettem valamit.

Ha meg elvetsz engem, nos, nyugodtan tedd, én veled nem vitázom, és nem is fogok, de nem azért, mert igazad van, mert nincs igazad, marhaságokat szólsz, és nem is fogod fel ellenfeleid érveit, sem az igazságot. Valódi kijelentésed pedig egyszerűen nincs, amid van, kórós, beteg, így vélem legalábbis rólad.

Aki téged cikiz, csúfol, vagy, a "segít" is, azaz eljátssza, hogy támogat, mialatt magában mosolyog hülyeségeiden, azt meg szemét embernek tartom, te másféle segítségre szorulsz, nem kényszerképzeteddel való egyetértésre, annak igazolására.

De mondom, többet feltételezett betegségedet többé nem emlegetem.

CSerfa