A Rám-szakadék mindig inkább a vadregényes, mint a nehéz útvonalak közé tartozott.

Amikor először, kb. 15 évesen télen jártam ott, kicsit fölöslegesnek tartottam az

akkori falétrákat. Mert mit másszak? A létrák útban voltak.

Amikor legutóbb, kb. 40 évvel később jártam ott, már nem voltak létrák, csak néhány hiányos, leszakadt lánc és marhára csúszott az esőtől.

Régen csak a tériszonyom korlátozott a mászásokban, ma minden rándulás hónapokig fáj utána... Sajnos.