Jó reggelt Takarító!
1. Azzal, hogy Isten határozott utasítása és ígérete ellenére hamis ígérettel ("Bizony nem halsz meg") rávette arra, amit Éva (ott és akkor) magától nem tett volna meg.
Ha Te azt mondod, hogy ott nem haltak meg éváék, akkor arra csak azt tudom mondani zárszóként, hogy ugyanabba az állapotba kerültek, amelyben a Sátán már akkor volt. Léteztek tovább, de a szellemük a szellemükkel azonos lényegű, önmagában annak az életét jelentő Istentől el lett választva, annak jelenlétében nem újulhatott meg később az addigi közvetlen, "együtt járás" módján.
Magyarán a szellemük az éltetőjétől lett elválasztva, Istentől. A testüket tovább éltette a benne lakozó lélek, míg a lelkük is tovább élt, a vérük megmaradása miatt (ami a lélek szinonimája), de más létformában (megromolva), mint azelőtt.
2. Nincsen különbség, pont emiatt szól a Jelenések 12 és 20. fejezete ennek a 4 (sárkány, kígyó, ördög, sátán) megjelölésnek az azonos tartalmáról. Sőt, a kígyót "ama régi kígyó"-nak nevezi. Márpedig ama régi sztori bizony az édenkerti sztori volt.
Az Ige számos helyen említi azt, hogy a Sátán maga belemegy az emberbe (pl. Júdás, Péter esetében), azaz meg tud nyilvánulni bármely testen, személyen keresztül, amely beengedi magába. Minden a Sátánt magába beengedő testre, személyre Isten ítéltet mond. Jézus is meg- és elítélte élesen Péternek és Júdásnak a Sátán hatása alatt tett szavait, tetteit. Emiatt kapott ítéletet a kígyó is, és emiatt említi fel a Jelenések könyve is évezredekkel később "ama régi kígyót" (megjegyzem, emiatt emlegetik azóta Júdást is...).
3. Jól látod, a szövetség kétoldalú.
Azonban a diktatórikusnak tűnő szövetség is kétoldalú szövetség, annak ellenére, hogy a diktált feltételeket az egyik nem tudja érdemben befolyásolni a "tárgyalások" során. DE mindvégig van arra jogosultsága, hogy ne fogadja el, s elforduljon attól! Mózeséknak is mindvégig volt jogosultságuk arra, hogy a Mózesnek "lediktált", azaz ugyanúgy diktátumként átadott parancsolatokat, törvényeket ne fogadják el! Elfogadták diktátumként, s a diktátum jelleg ellenére érvényesnek tekintették Ők is, és Isten is a megkötött szövetséget. Mózes is, Ádám is diktátumként kapta a parancsolatot, ennek ellenére elfogadták azt betartandónak. A szövetség ezzel nyilvánosan megköttetett.
Itt tévedsz egy másikat is, ugyanis Ádámnak valóban először mondta Isten ezt a parancsot, de azt Évával is megismertette és elfogadtatta Isten, hiszen erről általa megismertként és betartandó parancsolatként éppen Éva maga számol be a kígyónak (1.Móz. 3,2-3.)!
Abba "reng bele a Biblia", amit Te nem értesz! Aszondod, hogy "minden házasság emberi vagy papi vagy isteni vagy állami szertartáshoz kötött fogadalomtétel".
Ezekből az "isteni fogadalomtétel", a férjnek és feleségnek az Isten általi "egy testté-", "egybeszerkesztése", történt meg az Édenkertben Mózes és Jézus leírása szerint (1. Móz.2,22-25.). Isten "vivé" a férfi elé az "assszonyt", kimondta azt rájuk áldás- és akaratként, hogy legyenek a szövetségüket megkötve "egy testté", s ezzel azonnal már feleségnek nevezte az asszonyt (25.).
Bizony, bizony az Édenkertben már megtörtént az első házasság, hiszen az Ádám elé Isten által odavitt asszonyt Ádám elfogadta "hozzá illő segítő társnak" (20.), ragaszkodott hozzá azonnal, és hajlandó volt "egy testté" lenni Vele. Emiatt az asszony Ádám általi, ilyen módon történő elfogadása után mindvégig férjről és feleségről beszél az Ige már az Édenkertben is Ádámról és Éváról (2,25., 3,8.16-17.).
Házi feladatként azért megkérdem Tőled - mutass már bitte a házasságra "pap", vagy állami szertartáshoz kötött fogadalomtételre" példát az Igéből! Mert én csak egy személy előtt tett fogadalomtételt találok benne, az pedig Isten maga. És bizony az előtte letett fogadalomtétel elegendő ahhoz, hogy házassság köttesen, azaz házastársaknak, házasoknak, férjnek és feleségnek neveztessenek a házasulandók!
Megjegyzem, van más személy is az Igében, de az nem pap, s nem állami szertartás képviselője. Szakadj el bitte a mostani gyakorlatól, s nézd az Igét önmagában, s bitte ne vetísd ki a mostani gyakorlatot az Igére!
Na, mibe reng bele tehát a Biblia?
4. "Ha nincs mit áthágni, hiába hág át bármit az ember" - írod az édenkerti történetre utalva, s tagadva azt, hogy Hóseás helyesen írja azt, hogy ott köttetett szövetség.
Az előző pontban leírtam, hogy a diktátummal kötött szövetségek is szövetségek. Éva pedig ennek az elfogadott szövetségnek az egyetlen parancsolatát maga mondja el a kígyónak, mint áthágni meg nem engedett parancsolatot!
Tehát, volt mit áthágni ("azt parancsoltam, hogy ne egyél arról" - mondja az Úr (3,17.). Ezt át lehet hágni azzal, hogy esznek arról. Márpedig ez történt.), s volt e parancsolat alapján kötött szövetség is. Volt büntetés is kilátásba helyezve. Azt is megkapták kamatostul. Hóseás pontosan írja a szövetség létét, annak áthágását, a szövetséghez való hűtlenséget, amelyet egyben nevez elegendőnek a vétek teljesítéséhez (8,1.).
Ennyire volt most időm, hogy "ne rengjen már annyira a Biblia" a sok félremagyarázásod miatt!
Üdvözlettel:
vm
