1. Akkor hogyan rontotta meg a kígyó Éva eredeti kívánságát, ha még nem evett a fáról?
Kérdésedet megelőzve, én állítom, hogy sem az Isten nem teremtette romlottnak Évát kívánságaival együtt, sem a kígyó nem rontotta meg Évát kívánságaival együtt.
A jó és gonosz tudás fájának a gyümölcse megronthatta volna Éva kívánságait, de erről meg nem szól az Édenkert sztori.
2. Tudom, hogy például a jelenések könyvében azonosítja az író a kígyót meg a Sátánt. Ha nem volna mégis különbség a kettő között, akkor Mózes is Sátánt említett volna az Édenkert sztoriban. De mivel VAN KÜLÖNBSÉG, amit nem akarsz talán észrevenni, Mózes éppen azért nem Sátánról, hanem kígyóról beszél, mégpedig minden mezei vad legravaszabbjáról.
3. Igen a szövetség kétoldalú, de amit állítasz, de az Édenkertben diktatórikus volt az Isten parancsa. Nincs szövetség. Amit állítasz, hogy Ádám megismerte és abban megállapodva elfogadta Istennek a rá vonatkozó egyetlen parancsolatát, egyetlen törvényét, egyszerűen kitalálás. Semmi ilyesmiről szó sincs az egész Édenkert sztoriban, hogy Ádám bármibe is bele egyezett volna. Sőt ha megfigyelnéd, -mégegyszer megemlítem - Isten csak Ádámnak mondta el ezt a parancsot, hisz akkor még ÉVA MEG SEM VOLT TEREMTVE.
A házasság Édenkertben való megkötése pedig akkora belemagyarázás, hogy belereng a Biblia is. Minden házasság emberi és papi vagy isteni vagy állami szertartáshoz kötött fogadalomtétel.
4. Próbálj elszakadni az áthágás önmagában levő bűnének a fogalmától. Ha nincs MIT áthágni, hiába hág át bármit az ember. Az áthágás akkor bűn, ha azt törvény definiálja és bünteti.
5. Nem lehet megállapítani a Bibliai leírásból, hogy a kígyó tudta volna a jót és a gonoszt. Éppen úgy beszélgetett Évával, ahogy Éva is vele, inkább az látszik a történetből, hogy a beszélgetés idejéig SENKI NEM EVETT A JÓ ÉS GONOSZ tudásának a fájáról. Ha a kígyó evett volna, Isten már rég számúzte volna, de legalább megemlíti. Tehát amit mondasz, megint csak belemagyarázás.
Arra megint felhívom a figyelmet, hogy kérdésben nincs állítás. Azért kérdés. A kérdés után kérdőjel van az állítás után pont. Legylább ennyit figyelembe kellene venni.
6. Amit megint kitaláltál az élet és halál szintekről és hogy ezek miatt szintek miatt a kígyó (tehát nem Sátánt említ ott a Biblia, szeretném, ha pontosan fogalmaznál mások meg nem tévesztése miatt) meg az Isten elbeszélt egymás feje felett, honnan szedsz ennyi képtelen magyarázatot, rejtély. Ne hozd ide a bukott angyal magyarázatot, mert a kígyóról a történet azt mondta, hogy egy mezei vad volt, amit az Isten teremtett, nem pedig bukott angyalt emleget.
Látható az okfejtáseidből, hogy addig a Biblia nem lesz érthető valaki előtt, amíg inkább hisz a belemagyarázatokban, mint a saját szemének.
Most mutasd meg, hogy az 1 Mózes 1-től a 3. fejezetig hol van szó bukott angyalról.
7. Megint azt mondom, hogy a halál ilyetén belemagyarázása történetbe nem igaz. Senki nem halt meg az Édenkertben, és senki nem is ölt meg senkit az Édenkertben, és semmilyen része sem halt meg senkinek az Édenkertben. El kell olvasni egyszer azt a történetet úgy, ahogy le van írva. Nem semmi dolog, ha valakinek a karja odalesz. Az se semmi dolog, ha a lába odalesz. Hát akkor már hogyne említené meg a Bibliai történet, hogy valakinek a valamicsodája meghalt, ha az megtörtént volna?
DE SEMMILYEN HALÁL NEM TÖRTÉNT AZ ÉDENKERTBEN. Olvasd el ismételten.
8. Mint a 7 pont.
9. Nem volt a tékozló fiú történetben az atyának semmilyen akarata. Ha lett volna, akkor említette volna a történet. Amit az atya egyáltalán tett, az az volt, hogy a fia kérésére kiadta az örökségét. Olvasol te bármilyen akarat tolmácsolását az atya szájából ezen közben? Ha pedig nem, ne hivatkozz rá. És nem halott életet élt, hanem dorbézoló életet távol az atyjától. Vétkezett az atyja ellen, mert semmivé tette a vagyonának a rá eső részét, vétkezhetett az ég ellen, mert biztos nem szép dolgokat támogatott a pénzével, de itt nem merülnek fel a fiú tudtára adott akarati kérdések. Úgyhogy amit állítasz ismételten belemagyarázás. Mondta az atya valahol, hogy "azt akarom..."?
Jézus sehol nem tanított a halott állapotbeli élésről. A halálról minden esetben csak példázatban beszélt, de ha nem érted a példázatát, inkább ne magyarázd bele Pál leveleit.