Az engedelmesség csak az ószövetség idején, és csak Izraelnek és csak a Mózesi törvények betartására vonatkoztatható. Jézus szabadságot hozott, amelyben az Istennell való kapcsolat átváltozott a szolgai engedelmességből az Atya fiúi kapcsolatra, amelyben az fiúnak megvan a szabadsága, mert képes már önmaga különbséget tenni az igaz és hamis között, nem kell neki parancsolgatni.

 

Maga Pál, aki nem a kedvencem a tévedései miatt, IS hivatkozik arra, hogy nem a szolgaság lelkét, hanem a fiúság lelkét adja Isten, Jézus óta.

 

A törvénynek magának a tiltásnak nincs semmi értelme, HA NEM KÖVETI A TÖRVÉNY MEGSZEGÉSÉT BÜNTETÉS.  Abszolút rossz megközelítése a dolognak, hogy ha az engedetlenség oldaláról közelítik meg a kérdést. Egyetlen büntetést sem azért szabnak ki, mert valaki a törvénynek volt engedetlen, hanem a törvény által megjelölt cselekdet elkövetésének a súlyossága alapján ítélik meg a BÜNTETÉST.

A CSELEKEDET alapján, nem az ENGEDETLENSÉG alapján. Ismét megfogalmazva a törvény a bün büntetésének a mértékét meghatározó parancsuralmi rendszer. De mit kezdesz vele egy olyan országban ahol a bocsánat az alapvető hozzáláás a vétkes cselekedetekhez? Nemde érvénytelenné tesz minden törvényt?

 

A szófogadás, meg a feltétel nélküli engedelmesség, csak a nagyon kis gyerekeknek szólhat, de az embernek meg kell tanulnia önállóan megállnia a helyét az életben és az Isten előtt.

 

Hogy annyira megköveteled az engedelmességet, és mindenki számára kötelezni szeretnéd, ezért még az igét is felhasználni próbálod, gyanússá teszi a dolgot, hogy nem vagy-e elöljáró és veszni érzed a juhaidat. Amelyek valójában az Isten juhai lennének. Miért nem engedhető át a juh az elöljáró kezéből az Isten kezébe? Tudom, hogy találni rá igei helyet, ami igazolja a fizetős elöljáró jogossá tett vezetői/szolgáló posztját, de azt nem fogod Jézus tanításaiból kiigazolni, hogy az ő kezéből kivegyen az elöljáró bárkit is a maga megélhetésének a biztosítására.

 

Mert csak az elöljárók igénylik az engedelmesség tanítását, hogy a juhok gondolkodás nélkül tegyék meg azt, amit ők mondanak. Ahogy Pál mondja hajoljatok el azoktól, akik nem engedelmeskednek a mi levél általi tanításunknak, az ilyenekkel együtt se egyetek. Valójában ez a gondolkodás nélküli vak követés igényét támassza a megtévesztett gyülekezeti tagok elé, amelynek vége az adományok bőséges aratása.