Ezzel hozzászólásoddal most csak szűkebben foglalkozom, mert olyan szinten felületes, hogy az számomra döbbenetes. Egyszerűen nem tudom, hogy van-e értelme Veled viatkoznom, mert olyan dolgokat tagadsz le, amelyeket leírtam, s olyan dolgok felett siklasz át, amelyek igazán fontosak.

 

1. A bűn fogalma egyszerűen az, ha valaki Isten Vele megismertetett akaratának nem engedelmeskedik, az Ő rendeletét, parancsolatát, törvényét, szövetségének tartalmát áthágja. 

Így definálja Isten Igéje számtalan helyen, s ezzel a tartalommal definiálta maga Jézus is. Számtalanszor leírtam ezt (ma délelőtt ismét) számtalan Igével alátámasztva. Ennek a fogalomnak az elismerése helyett Te az első pontban más dolgokra helyezted most is a hangsúlyt, amelyek most nem olyan lényegesek, mint ennek a fogalomnak a tisztázása. Ezt az alap fogalmat fogadd el, ezt vizsgáld (merthogy ez ennek a pontnak a témája), s akkor van értelme továbblépnünk érdemben a kapcsolódó témákra. 

 

2-4. Végre eljutottál arra, hogy szerinted is "valóban Jézus maga nevezi a fiút meghaltnak...".

 

Ez a lényeg, s most már vedd észre azt is, hogy amiatt nevezi Jézus halottnak, mert "vétkezett az Ég ellen, és az Atyja ellen". Magyarán a vétek, a bűn, az Atya akaratának a nem követése miatt nevezi halottnak. A Jézust nem követők szintén nem követik az Atya akaratát, emiatt nevezte Jézus az Őt lemondások árán, teljesen odaszánt szív nélkül nem követőket szintén halottaknak.

Mindkét példázatban tehát a halott állapotot a Atya akaratának, vagy az azt kijelentő személynek a nem követése, az attól való tudatos elfordulás, azaz a vétkes, bűnös állapot okozta Jézus leírása szerint.

 

Az Atya természetes, hogy örül a megtért embernek, hiszen "nem örül a bűnös halálának", hanem emiatt értelemszerűen minek örül? A bűnös megtérésének! Erről az örömről ír az Ige itt is, és más helyeken is. Erről az egy, a bűneiből megtért ember feletti mennyei örömről szól maga Jézus is a történet elején (Luk. 15,7.10.). Egyértelmű tehát, hogy a bűnök választották el addig az Atyától a fiát, s egyértelmű, hogy a bűnök miatt nevezte Őt Jézus halottnak, s egyértelmű, hogy a bűneiből való megtérés miatt "támadt fel" újból az életre. Mindeközben egyértelműen fizikai testében még végig élt, azaz a fizikai teste nem volt halott, hanem a fizikai testében benne lévő lélek és szellem volt halott állapotban.

 

Pál is emiatt a testben lakozó léleknek és a szellemnek a halott voltáról beszél mind a Róma 8-ban, mind az Ef.2,1-5-ben. A testben lakozó lélekbe, szellembe bekerült bűn miatt a halott szellem és lélek az Isten jelenlétéhez, az Ő szellemi valóságához való meg/visszatéréssel újulhat meg, támadhat fel, lehet újra élővé. Az újszövetségben pünkösd óta a megtérést az ember testében lakozó halott lelkének, szellemének a (Szent) Szellem általi megújulása követi. Így lesz újra élő lélekké, élő lelkűvé a halál árnyékából kikerült, korábban halott lelkű, szellemű ember. 

 

Ez van az újszövetségben Jézus és Pál leírása szerint az életről és a halálról. 

 

5. Letagadod ebben a test fogalmait taglaló pontban azt, hogy én írtam volna arról, hogy a Róma 8-ban is ír Pál a testről. Pedig mind a Róma 8-at, mind a Gal. 5,19-21-et magam is említettem példaként arra, hogy ott egy másik szinten beszél a testről, nem arról, mint az 1.Kor. 6,18-ban!

Te pedig ahelyett, hogy észlelnéd végre magad is a különbségeket a szövegkörnyezetekből, s végre elismernéd, hogy mind Pál, mind Jézus hol az

- egyik szinten (puszta fizikai test) beszél a testről,

- hol a másik szinten (lelket, szívet, elmét, gondolatiságot, akaratot magában foglalóról),

ehelyett "cáfolatként" leírod Nekem az általam Feléd külön megemlített Róma 8-at Páltól! Hiszen én magam hoztam fel az 1. Kor.6,18-tól eltérő test-értelmezésre Páltól a Róma 8-at példaként! Erre Te itt mintegy újként említed, mintha én nem szóltm volna róla!

 

Ez miféle érvelési, cáfolati szint?

 

Semmilyen, emiatt kérlek arra koncentrálj ebben a pontban, amiről szól - a test fogalmának az Igén belüli többszintű értelmezéséről. Mert Jézus is, Nemo is, és én is ezt bizonygatjuk már Neked régóta, miszerint van

- "test", és

- van "ennél több" test! (Máté 6.25.) 

 

Az első nem ad helyet a bűnnek, a bűn azon kívül történik (1.Kor.6,18.), a másik ad helyet a bűnnek, mert magában foglalja a szívet, a lelket/vért, az elmét, a gondolatiságot, az akaratot, s az elkövetett bűn miatt az egész testet megfertőzteti. (Máté 5.28-30.,Máté 5,23. - Róma 8., Gal. 5,19-21.).

 

 

Üdvözlettel:

 

vm