Szia Takarító!
Térjünk vissza az Édenkertben történtekhez is, mert erre tegnap nem maradt idő(m).
1. Itt az eredeti állításod az volt, hogy "Ádám nem kísértett meg".
Én mondtam azt Veled szemben, hogy a Sátán által bizony Ő is meg volt kísértve, mégpedig közvetett módon, ember által, a Sátán által eredményesen már megkísértett Éván és a saját, emiatt megromlott kívánságain keresztül. Ilyen közvetett módon, emberek által kísértette folyamatosan Jézust is a Sátán, miután a közvetlen kísértése nem járt eredménnyel (ami Évánál eredménnyel járt).
Örülök, hogy idézted Pált Ádámmal kapcsolatban. Sajnos rosszul látod, Ádámnál Pál nem a közvetett, ember által közvetített módon hozzá is elérkezett megkísértés tényét tagadja, hanem a "megcsalattatás" közvetlenségét, elsőségét. Hiszen az asszony maga mondja magáról, hogy a kígyó elámította ("megcsalta"), s Pál csupán ezt az elsőséget láttatja tényként - helyesen - máshol is (1.Kor. 11,3.). Pál mindkettejükről azt mondja, hogy bűnbe estek (Róma 5,12.), emiatt az 1.Tim. 2,14-ben csak a bűnbe esés elsőségét adja elénk.
A Sátán kísértése bizony mindkettejükhöz eljutott, Évához közvetlen módon, Ádámhoz pedig (a Jézus szolgálatára végig jellemző módon), a Sátán által már eredményesen megkísértett emberen keresztül.
2-3. "Semmilyen bűn nem történt az Édenkertben", "Az első bűnt Kain követte el" - írtad korábban.
A bűn fogalma márpedig Isten Igéje alapján az alábbi:
"Semmi Ő vétke, mellyel vétkezett, emlékezetbe nem jön Néki; törvény szerint és igazságot cselekedett, élvén él." (Ezék. 33,16.)
Aki nem cselekszi Istennek az elé adott törvényét, igazságát - az vétkezik, az követ el bűnt Ezékiel elénk adott bűn-fogalma szerint. Aki cselekszi az Istennek elé adott törvényét, igazságát - az "élvén él".
Ádámék ezt a bűn-fogalmat bizony teljesítették, áthágták Isten parancsolatát, törvényét, s nem Isten eléjük adott igazságát cselekedték a bűnesetkor.
"És monda az Úr Mózesnek: Írd fel ezeket a szavakat; mert ezeknek a szavaknak értelme szerint kötöttem szövetséget Veled és Izraellel. ... És felírá a táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsolatot." (2.Móz.33,27-28.),
"De Ők, mint Ádám, áthágták a szövetséget; ott cselekedtek hűtlenül ellenem.
Mert megszegték az Én frigyemet, és vétkeztek az én törvényem ellen." (Hós. 6,7.; 8,1.)
Ádám példa az Istennel kötött frigy, szövetség megszegésére, áthágására, a szövetség szavainak értelmének, a parancsolatoknak, az Isten törvényének az áthágására -, ami a véteknek, a bűnnek itt is megismételt fogalma.
Ádámot éppen a szövetségekben foglalt parancsolatok, rendelések, feltételek áthágására hozza fel példaként itt az Ige, mint Izraelhez így hasonló módon vétkezőket, bűnt cselekvőket.
Azaz Hóseás szerint nem az a lényeg, hogy ugyanazok lennének a két szövetségben, hanem a lényeg az, hogy Ádámhoz hasonló módon vétkezett Izrael - az Istennel kötött szövetség tartalmának áthágásával, megszegésével. Ezek a szövetségek különböznek, de nem a szövetség tartalmi különbözősége a lényeg itt az Ige szerint, hanem az "áthágás", a "megszegés", a "hűtlenül cselekvés" tényének azonossága.
Ádámék áthágták Istennel kötött szövetségüket (Hós.6,7.), az abban rejlő parancsolatot (1.Móz.3,17), emiatt a későbbi Izraelhez hasonló módon a szövetségben lévő tartalom áthágásával vétkeztek (Hós.8,1.), követtek el bűnt.
Azaz nem Kain volt az első bűnt elkövető, hanem az Istennel kötött szövetség tartalmát áthágó Ádámék.
Üdvözlettel:
vm