Úgy tudom, hogy ez már megtörtént. Már korábban is írtam, ha jól emlékszem a számokra, Kínában 50 millió bejegyzett játékos van; a Ding Junhui vs. Hendry döntőt százmillióan (!) nézték; az Ebdon-féle világhírű angliai snookeriskolában 10 diákból 8 kínai; a Woldsnooker külön csinált egy kínai honlapot; Dunai Ede mesélte nekem, hogy Kínában egy közepes nagyságú (5 milliós) városban is olyan snookerklubok működnek, ahol ötven asztalon lehet játszani. Ezek olyan tények, melyek mellett nem lehet csak úgy szótlanul elmenni.

Ráadásul véleményem szerint a keletieknek nagyon konveniál ez a játék: a snooker nagyon finom és pontos kézmozdulatokat igényel (gondolj csak a kínai porcelánfestészetre), az ázsiaiaknak legendás a koncentrálóképességük, türelmesek, fanatikusak, kitartók és rendkívül összeszedettek, szóval minden olyan erénnyel rendelkeznek, melyek kellenek a játékhoz, s melyek a nyugati emberben már szinte teljesen kivesztek.

Szóval nem akarok rémképekkel riogatni, de látni kell, hogy Kína feljövetele középtávon jóval nagyobb hatással lesz a játékra s annak kialakítandó szabályaira mint gondolnánk, akár tetszik, akár nem.