Ami a Kulcsár-ügyből kimaradt, avagy amit soha sem fogunk megtudni

2006. 05. 02. 18.39

Kulcsár Attila. A csodabróker szinonimája. Talán 2007-re meg is tudhatjuk, hogy ő és 22 társa bűnös-e és milyen mértékben az évezred nagy atrakciójában. 71 oldalas vádiratban ecseteli az ügyészség a többmilliárdos sikkasztás, pénzmosás és egyebek mibenlétét. A vádirat azonban egy sor kérdést nem taglal. Félő, hogy e kérdésekre soha nem kaphatunk választ. Bár „soha ne mond azt, hogy soha”.

Kedves Olvasó! Az ugye mindenkinek nyilvánvaló, hogy Kulcsár és társai számára nem létezett olyan, hogy pártszimpátia. Az eddig nyilvánosságra kerültekből nem nagy merészség levonni a tanulságot: Kulcsárék mindenkivel jóban voltak, aki csak számít. Jobbra is, balra is tettek szívességeket. Mi sem bizonyítja e tételt jobban, hogy a választási csatározások során véletlenül sem bukkant fel a bróker-botrány. Holott 2003-tól másról sem szólt a közbeszély, hogy Kulcsár kivel, hogyan, mikor és mit. Beszélt, vagy nem. Egyeztetett, vagy nem. Ismerte, vagy sem. Védelmet kért tőle, vagy sem. „A te lovad is sáros. Az én lovam is végbéltermék-szennyezett.”.

Még parlamenti vizsgáló bizottság is alakult, hogy aztán dicstelen véget érjen. Pedig ígéretesen indult tevékenysége a 110/2003. (X.27.) OGY határozat alapján.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget és az MSZP-t három-három, az MDF-et és az SZDSZ-t egy-egy országgyűlési képviselő képviselte a vizsgáló bizottságban, amelynek a létrehozásáról szóló országgyűlési határozat címe sem semmi.

„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt brókerbotránynak, ezen belül különösen a Pannonplast Rt. részvényeinek megvásárlása körülményeinek, a K & H Equities Rt.-nél történt milliárdos sikkasztásnak, a Britton cégcsoportnak a tranzakcióban betöltött szerepének, a Medgyessy Péter által elnökölt Inter-Európa Bank Rt.-ben történt pénzmosásnak és az egész botránysorozattal kapcsolatos kormányzati és kormánypárti politikusok érintettségének kivizsgálására”.

Lássuk be, ilyen címmel csak veszteni lehet.

A bizottság 184 (azaz egyszáznyolcvannégy) kérdésre kereste és nem találta a választ. Nem hogy megnyugtató választ nem sikerült kicsiholniuk magukból, de egyáltalán semmilyet sem.

Persze milyen választ is lehetne adni például arra a kérdésre, hogy találkozott-e Rejtő E. Tibor, illetve Kulcsár Attila Orbán Viktorral? És Kövér Lászlóval? Áder Jánossal? Varga Mihállyal? Ha igen, akkor miért is, Miről tájékoztatta Ádert Kulcsár? Igaz-e, hogy Kulcsár figyelmeztetni akarta Ádert, hogy a Fidesz érintett? Miben is?

Azt kérdést pedig értelmezni sem tudjuk ebben a körnnyezetben, hogy „milyen kapcsolatban állt Orbán Viktor Szász Károllyal és családjával, Vagy hogy „milyen üzleti tárgyalásai voltak Kulcsár Attilának Kövér Szilárddal, a Királyi Egyetemi nyomda igazgatósági tagjával és társtulajdonosával, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elnökének a testvérével?

Azt pedig ma sem értjük, hogy miért is feszegette Pintér Sándor volt belügyminiszter, Rogán Antal, illetve Navracsics Tibor szerepét az ügyben a bizottság?


A Vegyépszerről, annak vezetőjéről már nem is szólva.

Ki gondolhatta komolyan, hogy megválaszolható egy olyan kérdés, miszerint „az autópálya építéséből származó pénzeket érintő tranzakciókban játszott-e szerepet a Töröcskei Istvánhoz kötődő Equilor Rt., melynek főkönyvelője Simicska Lajos felesége volt? Vagy hogy kerülhettek-e autópálya-építésből származó közpénzek off-shore cégek közbeiktatásával az 1998-2002 közötti kormánypárt érdekcsoportjaihoz?

Ezek mind megválaszolhatatlan kérdések egy országgyűlési vizsgáló bizottság számára.

Mint ahogy annak a kérdésnek sem látjuk az értelmét, hogy „kapott-e az ügyészség vagy a rendőrség utasítást Polt Péter legfőbb ügyésztől a nyomozás során?”. A „mely Fidesz-közeli cégek voltak üzleti kapcsolatban a K & H és az Inter-Európa Bankkal?” kérdés már említést sem érdemel.

Említhetjük a „másik”, azaz a regnáló kormányoldalhoz kapcsolódó kérdéseket is. Mint például „milyen kapcsolatban állt a Magyar Köztársaság belügyminisztere vagy közeli hozzátartozója a K & H Bankcsoporttal, vagy Kulcsár Attila (akkor még) gyanúsítottal?”. Vagy: „Amennyiben a bróker a szakszolgálat (értsd: Nemzetbiztonsági) látókörébe került, miért Tóth András államtitkár fogadta a műveleti eljárás alatt álló Kulcsár Attilát, és vajon miért nem az a erre kinevezett személy?”.

Azért annak a kérdésnek van némi pikantériája, hogy „Hányszor járt Kulcsár Attila a Miniszterelnöki Hivatalban, kikkel találkozott és miről tárgyalást?”.

És ahhoz a kérdéshez mit szólnak, hogy „Hogyan fordulhatott elő, hogy Kulcsár Attila sikkasztott pénzét elsősorban Medgyessy Péter bankjában mosták tisztára?”. (Megemlítendő: Medgyessy a botrány kirobbanásakor éppen miniszterelnökösködött.)

A 184 kérdés megválaszolatlan ma is, és az is marad. Nyilván azért, mert megválaszolhatatlanok. Ezért, vagy azért. Ráadásul süt róluk a politika. Azaz a rosszindulat.

Három kérdésre azért csak válaszolhatna valaki.

Egy. Kinek, melyik politikusak, pártnak volt útjában Bácskai János dandártábornok?

Kettő. Kinek, melyik politikusnak, pártnak volt útjában Molnár Csaba alezredes?

Megjegyzés: mindkét rendőrt Kulcsár vallomása alapján vádolták be és vitték bíróság elé őket.

Három. Kulcsár Attilának – talán – általános iskolai végzettsége és egy korábbi elítélése van. Kinek az ajánlásával és támogatásával vált a pénzintézet egyik legmagasabb beosztású munkatársává?

Ja, hogy a vizsgáló bizottság erre az egyszerű kérdésre sem tudott választ adni?

Ez van. Magyarország, a XXI. század elején.

Szemán László
http://www.stop.hu/showcikk.php?scid=1037246