"Te választottal engemet,
te bamba, arctalan tömeg,
elszívom lassan életed,
nem lesz hazád, se gyermeked,
nem lesz hazád, nem lesz hited,
minden szavamat elhiszed,
mindenhol szózatom sziszeg.
Imádd a hűvös bankokat,
ott intézik a sorsodat,
ne vidd vásárra bőrödet,
kerüld a puskás őröket,
szemétdomb varos ez: tied,
tied az összegyűlt szemet,
a villánk kőfala, a svájci bankbetét
érted van, s téged véd, cseled,
ha mar kihalt a nagy család,
ha mar éhenhalt jó anyád,
ha nincs honod, se otthonod,
ha mar szökésed fontolod,
sziszegve szol, ki jót akar:
fuss, merre látsz, szegény magyar!
Ellopnak minden ünnepet,
ok adnak mindennek nevet,
egymást ezért kitüntetik,
hat áruló, ki tüntet itt,
ki másról másként szólni mer,
nem elvtárs és nem is haver,
akit riaszt a pénz szaga,
bizony nem jó demokrata!"