Miket láttatok? Beszámolót! :-)

Ok, tömören és röviden megpróbálom összegezni tapasztalatainkat:

Amint az a korábbi képen is látható volt, OFFtopik járművel mentünk.

A kirándulást Középrigócon kezdtünk.

A szolgálatban lévő forgalmista nagyon készséges volt, sokat beszélgettünk. Mint mondta, Rigócon az elmúlt időszakban nagyon megszaporodtak a fényképezőgépes-kamerás túristák. :-)))

Sajna az idő már koradélelőtt sem volt a legjobb, fülledt párás, ugyanakkor harapnivalóan tiszta erdei levegő fogadott minket.

Az állomást bejártuk. Megnéztük a kaposmérői nyomvonal maradványát is.

Balra a kaposmérői vonal,

egyenesben a pécsi,

balra a sellyei.

Az egész vasútállomás nagyon romantikus. A legmeghökkentőbb azonban talán mégis az egész szolgálati hely egyetlen - villamos működtetésű - nyomókútja volt! :-)))

Egy óra ténfergést követően elindultunk a 62 -esen. Tervünk az volt, hogy Sellyéig minden megállóhelyen körbenéztünk, fotóztunk.

Ott, ahol találkoztunk helybéli emberekkel, mind kedvesek voltak, mindenütt engedtek fényképezni, kellemesen el lehetett diskuráltunk velük.

A vonalbejárás során vonattal először - és utoljára - Kétújfalun találkoztunk.

Itt a 38135 -öt vártuk. Jó 20 perc késéssel meg is érkezett.

A vonaton volt két vasútbarát is, akik a sorompótekerési attrakció kedvéért a vjv -vel együtt pattantak le a Bz -ről. Így, velünk együtt immár 6 ember videózta, fényképezte a nagy eseményt. :-)))

Mindenki mosolygott! :-)))

A képen épp az a pillanat látható, amikor a fotósok (egy jó kép reményében) épp a Studenkával sprintelnek! :-))))))

Sajnos Vitézipusztán elért a zivatar. Besötétedett, dörgött, villámlott és az eső szakadni kezdett.

Ennek következtében itt véget is ért a gyalogos vonalbejárás.

Összességében a pálya katasztrófális állapotban van, jó néhány helyen a sínszegeket de még a csavarokat is szabad kézzel ki lehet(ne) húzni a talpfából! A sínanyagban találtunk igazi régiségeket is. Pl egy resicai sínt 1896 -ból, és egy grazit 1912 -ből. A kavicságy változó minőségű, van ahol teljesen tiszta (általában az útátjárók előtt és után), de van ahol tömény fű és gaz lepi az egész pályatestet. Az ugyan látszik, hogy mostanában (?) járt arra permetezőmenet, mert egy kicsit világosabbnak tűnik a sínszálak közötti gyom, ennek ellenére elfogadom a pályamesternek a véleményét, miszerint a Középrigóc és Drávafok között már a szóló Bz is közlekedtetése is rizikós. :-(((

Drávafokon és Bogdásán még csináltunk a kocsiból néhány képet, majd Sellyére mentünk. Az eső elálltát szerettünk volna megvárni valami kultúr helyen, ahol esetleg még enni is lehet valami meleget, de az állomás mögötti resti nem üzemelt, épp az aznap esti diszkó díszleteit rendezték be. A sarki preszóban sem jártunk sikerrel, italon kívűl semmi más nem volt. Ajánlották a Borostyán éttermet, mondván ott főznek rendes kaját....na az se az volt, mint ami a homlokzatára volt kiírva.... :-o)))

Néhány nyamvadt rántotthúsos szendvicsen kívűl más ennivaló nem volt....

Így kissé csalódva Pécsnek vettük az irányt.

Útközben azonban megálltunk valahol.

Ki tudja, hogy hol?

(Mdbz nem játszhat! ;-)) )