Megnéztem az ajánlott hozzászsólásokat.

A magam részéről továbbra is ragaszkodnék a saját anyag definíciómhoz (struktúra-hordozó entitás), és minden más jelenséget a struktúrával, a struktúra állapotával, változásával jellemeznék. Az egyik RAM-tartalom csak annyiban különbözik a másiktól, amennyiben egy bizonyos (pl. kvantummechanikai) léptékben az elektronikai alkatrészek struktúrája különbözik egymástól.

Más kérdés az, hogy ezeket a struktúra-változatokat kódnak tekintjük, és mint ilyent, az általunk konstruált elektronikus eszközökkel [b[értelmezzük. Nagyon fontos dolog ez az értelmezés!

Nagyon fontos attribútumunk az "én-tudatunk", amely meglehetősen összetett és bonyolult struktúrákat takar. Feltehetően ez az "én-tudat" a szignifikáns különbség köztünk, és az élővilág többi tagja között. Több párhuzamosan működő "valami" lakik bennünk, amelynek együttműködése az emberek meghatározó többségénél (állítólag a meditáció bizonyos állapotaiban ez részben megszüntethető) teljesen rejtett. Tehát annak ellenére, hogy úgy tekintjük magunkat, mint valami egységes entitást, igazából olyan dolgok tömkelege zajlik bennünk úgy fiziológiai mint pszichikai értelemben, hogy halvány fogalmunk sincs róla. Elég régi a "három agy" teóriája (hüllő agy, kis-emlős agy, neokortex), amely legalább három valamilyen, legtöbbször nem tudatosodó szinten együttműködő "ént" rendel hozzánk. Nagyon sok rejtélyes dolog magyarázható ezzel a modellel (ami nem jelenti, hogy a modell pontos, a magyarázat helyes). Úgy tűnik, hogy sokkal inkább struktúráinkat alkotó szerveink szimbiotikus együttműködéséről, mint valódi egységről van szó...

De elkalandoztam, elnézést...