Az anyagi világban élünk, ahol minden, de minden (maga a szemlélő is) anyagból van. Ugyanúgy a mozgás, a tér, az energia, a sugárzás, rezgés, stb., azaz minden.

Ezen anyagi világon belül ezek a struktúra változások manifesztálódnak struktúra hordozókká és mivel a szemlélő soha nem tud az anyagon kívül kerülni, az anyagtól függetleníteni magát, soha semmiféle módon nem lehet megtudni, hogy van-e az anyagon kívül valami más!!

Azt hiszem, megértettél. Csak kerülném az "anyag" szót, mivel ez tautológiához vezethet. Ugyanis így definiáltam az anyagot: "A fentiek okán én megkülönböztetek struktúra-hordozó entitásokat (ezeket tekintem anyagnak), és ezt a struktúrát, illetve annak változásait (ezeket viszont csak struktúraként, annak változásaként vagyok hajlandó kezelni, de nem önálló anyagi entitásként)."

Én - csak azért is - éternek nevezem azt a valamit, amelyből a mi világunk minden jelensége, tulajdonsága, struktúrája van. Merem ezt tenni annak ellenére, hogy mindent kitalálnak helyette, csak ki ne kelljen mondani (mintha az "éter" valami súlyosan eretnek dolog volna).

És igazad van: ami nem az éterben játszódik, nem annak a tulajdonsága, struktúrája, állapota számunkra érzékelhetetlen. Pedig lehet, hogy ezen kívül is van "valami" (és semmiféle logikai, világnézeti kifogásom sincs ennek lehetőségével szemben), csak számunkra az objektíve, elméletileg is értelmezhetetlen (kí kellene kerülnünk a mi világunkból, hogy láthassuk).