"Képzeljünk ek egy vizi-világot, ahol minden de minden (maga a szemlélő is) vízrészecskékből van. Ugyanúgy az örvények, áramlatok, a lokális sűrüsödések-ritkulások is, azaz minden. Ezen vizi-világon belülről ezek a struktúraváltozások maneifesztálódnak struktórahordozókká, ugyanakkor a vizi-világon kívülről pontosan lehet tudni, hogy csak a víz, illetve annak struktúrája van."

 Nagyon jó, szemléletes példa. Ennek alapján a tételt most lefordítom az anyagra.

Az anyagi világban élünk, ahol minden, de minden (maga a szemlélő is) anyagból van. Ugyanúgy a mozgás, a tér, az energia, a sugárzás, rezgés, stb., azaz minden.

Ezen anyagi világon belül ezek a struktúra változások manifesztálódnak struktúra hordozókká és mivel a szemlélő soha nem tud az anyagon kívül kerülni, az anyagtól függetleníteni magát, soha semmiféle módon nem lehet megtudni, hogy van-e az anyagon kívül valami más!!
 Üdv.