"Ha jól értem, finomatottad azt az álláspontodat is, hogy "a baloldali az igazi demokrata", "

Ha gondolod, leírhatom még néhány féle képpen, de az álláspontom nem változott. Egy jobboldali szerintem csak nagyon nehezen tud lenni"igazi" demokrata, még ha adott esetben a demokratikus szabályokat is veszi védelmébe (mert azokat szokta meg fiatal korában). Az igazi demokrata az, aki nem csupán fenntartani igyekszik a demokráciát (ha az már korábbról létezik), hanem kialakítani is, ha másmilyen lenne a rendszer. Egy jobboldali számára ez utóbbi törekvés 2 okból is szerfelett nehéz:

1.) nem szeret változtatni a szabályokon,

2.) maga számára kivételezett helyzetet tart jogosnak.

(By the way, elég ránézni Budapest térképére, hogy kik azok, akik kivételezett helyzetben vannak lakóhelyüket illetően, és hogy azok hova szavaztak.)

 

 

Vélekedsz:

"A jobboldali gondolkodás az üzleti világhoz hasonlít, nagyjából egy ilyen folyamatban: felmérés-tervezés-végrehajtás"

Szerintem ez igen nagy tévedés! Ugyanis az üzleti élet az pont egy olyan terep, ahol tartós eredményt CSAK OLYANOK tudnak elérni, akik az adott szituációnak megfelelően (tehát kiváló helyzetfelismeréssel, a realitások tisztán látásával) tudják VÁLTOGATNI a különféle gondolkodási formákat. Magyarán, ha célszerű, el tudnak szakadni a csoportoktól. Ha érdekeik úgy kívánják, tudnak csatlakozni is. Ha úgy érzik máshol jobb nekik, akkor átállni is képesek.

 

Na most általánosságban a jobboldali mentalitású ember túlságosan konzervatív (ragaszkodik az általa korábbról megismert szabályokhoz és emberekhez) ahhoz, hogy optimális "gazdasági" teljesítményt nyújtson.

 

Persze a baloldali sem különb, mert az meg nem tartja eléggé szem előtt a kisebb közösség (pl. család) és benne saját maga érdekeit, és könnyelműbben (akár még hűtlenül is) vált át más közösségekbe, ahol meg esetleg őt teszik lóvá.

 

Hogy a liberálisok se maradjanak ki (:-), ők meg tulajdonképpen lenéznek szinte minden közösséget (cinizmus), és halálukig sem fér a fejükbe, hogy a különféle jobb és baloldali közösségek miképp tudnak olyan eredményesek lenni, hogy aztán ők olyan kényelmesen megélhetnek (:-) rajtuk.