Szia balacy!

"mit vart az Isten attol, hogy felaldozta az egyszulott fiat?"

Azzal kezdeném, hogy az áldozat közösnek tűnik számomra, hiszen áldozatot (szenvedést) vállaltak mind ketten - az Atya is, és a Fiú is. A Fiú (Jézus) azért szenvedett, mert halálra kínozták az emberek, és azért, mert az Atyának el kellett hagynia őt (mert különben csak színjáték lett volna az egész). Az Atya pedig azért szenvedett, mert az egyszülött fia szenvedése neki is szenvedést okozott, és ráadásul még a keresztnél el is kellet hagynia (azaz nem csillapíthatta a szenvedéseit, hogy senki se mondhassa azt, hogy színjáték volt az egész). Ezeket azért írtam le, mert szerintem nem az Atya áldozta (gyilkolta) meg a fiát, hanem az emberek... de abból a szemszögből feláldozta, hogy számára is áldozat vállalás volt Jézus szenvedése és halála.

Akkor az előzőek ismeretében még egyszer: "mit vart az Isten attol, hogy felaldozta az egyszulott fiat?"

Azt, hogy az ember (élve szavad választási lehetőségével) eldobja magától azt a torz istenképet, ami évezredekig távol tartotta őt a szeretet Istenétől, és ezzel együtt az Ő üdvözítő segítségétől. Azaz: Jézus áldozatvállaló szeretete bemutatja az Atya valódi jellemét >> az emberben bizalom ébred, amint megtudja, hogy Isten nem haragszik, hanem szereti őt >> ezzel a bizalommal már nem eltaszítja, hanem elfogadja Isten segítségét, amely segítség a boldog örök életre alkalmas jellemet képes kiformálni minden emberben.

"miutan kiderult, hogy az ember nem sikerult valami jol..."

A Bibliában ezt olvashatjuk: "És látá Isten, hogy minden (ebbe az ember is bele tartozik, hiszen az embert is Isten teremtette) a mit teremtett vala, ímé igen jó." (1. Móz. 1:31) Tehát szerintem nem mondhatjuk azt, hogy "nem sikerult valami jol", ha azt mondja róla Isten, hogy "igen jó" volt. (Persze ezt közvetlenül a teremtés után mondta).

De itt egy kérdés: Akkor ma miért nem "igen jó"?

A válasz megtalálható a Bibliában: "... az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást." (Préd. 7:29) Tehát az ember élve az Isten által adományozott szabad választási lehetőségével olyan utat választott, amelyen járva eltávolodott Istentől, és így elutasította Istennek azt a segítségét, amely meg tudta volna őrizni az " igen jó" állapotot minden téren.

"... majd miutan ez sem hasznalt, csinalt egy kis ozonvizet."

Erről volt szó a 2307-es hsz.-ban.

"a tobbihez kepest ez elegge "gyenge" produkcio volt..."

Az előzményeket végig olvasva bizonyára érthető, hogy két különböző dologról van szó:

1. Egyrészt olyan eseményekről beszélsz (pl. özönvíz), amelyek késleltetik az emberiség önpusztításának bekövetkezését azért, hogy még azok is elfogadhassák Isten üdvözítő segítségét, aki még nem születtek meg, de Isten tudja róluk, hogy nem utasítják el üdvözítő segítségét (hiszen Isten tökéletesen ismeri a jövőt).

2. Másrészt olyan eseményt (Jézus kereszthalála) keversz az előzőek közzé, amelynek nem az "idő húzás" volt a feladata, hanem az, hogy általa az ember megismerhesse Isten szeretetét, és ezáltal elfogadja az Ő üdvözítő segítségét.

______________________________________________________________

"... a mindentudas fajarol szakitott... akkor miert nem tudunk mindent?"

"... a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél..." (1. Móz. 2:17) A Biblia szerint az édenben nem volt "mindentudás" fája, hanem "csak" a "a jó és gonosz tudásának" fája. Az ember engedetlensége miatt megismerte a gonoszságot is, hiszen Isten kérésének nem engedve olyan utat választott, amely mellőzte Isten tanácsait, amelyek megvédték volna az embert a gonoszság megismerésétől (és gyakorlásától).