De hát ha nem is azt írtad direktben hogy a "legfontosab" jellemző (a kollektivizmus), de ha ugyanakkor meg azt mondod, hogy a "lényege", akkor az szerintem mégis csak azt jelenti, hogy a "legfontosabb". Amennyiben 1 lényeg van. Ha sok lényeg van, akkor persze csak "egyik legfontosabb".

Ez a történeti, organikus eredeztetés (mármint a kollektivizmusé), azért eléggé emlékeztet engem a konzervativizmus elméleteire. De hát persze ettől még lehet igaz. Amiért talán mégse igaz -és nem szeretném ha egymás mellett beszélnénk el-, az az, hogy én egyszerűen csak azt állítom, hogy a baloldaliságnak a legfontosabb jellemzője (lényege- lásd az 1. bekezdésemet), az egyenlőség eszméje. Sokkal inkább, mint a kollektivizmus eszméje, és ma meg főleg sokkal inkább mint mondjuk 100 éve (de ez utóbbiban mintha Te is egyetértenél velem).

No most hogy mit is jelent ez a kollektivizmus... És főleg ma mit jelent az egyre individualistább társadalomban? Az egyén szintjén talán azt, hogy egyre kevesebb az olyan közösség, amihez lehet, vagy érdemes csatlakozni. Persze itt nem a táncklubról, vagy a bélyeggyűjtő szakkörről van szó, hanem olyanról, ami alapvetően meghatározza, befolyásolja az egyén életét. Mert a korai kommunisztikus (kommuna!) elképzelésekben ez a feltűnő, hogy legyen egy olyan nagyközösség (országnyi), ahol a kollektíva megosztja minden javát egymással, és minden egyén elfogadja magára nézve a szabályokat. Ha csak a megosztást, és az elfogadást nézem, akkor olyan minden társadalomban van többé kevésbé. Csak ebből attól lesz kommuna, meg kollektivizmus, hogy mennyire represszívek, kötelező érvényűek ezek a szabályok, továbbá hogy a tagok mennyire fogadkák ezeket el maguktól. És én azt gondolom, hogy míg a korai baloldali elképzelések tényleg dolgoztak ilyen hát végeredményben nem is kissé antidemokratikus megkötő szabályokkal, vagy elképzelésekkel (tehát magyarul: kollektivizmust akartak csinálni), addig a maiak már nem ilyen elvetemültek. Tehát a kollektivizmus eszméjének szerintem egyelőre befellegzett, mind organikusan, mind pragmatikusan.

Az egyenlőség meg persze nem egyformaságot jelent. Hanem társadalmi, jogi, és esetleg elosztás szerinti (de az már nagyom merész) egyenlőséget. És ha valami eredendő, és organikus, akkor ez az eszme aztán igazán az. 

De az csak az egyik kérdés, hogy mi a baloldaliság legfőbb jellemzője. Az meg teljesen más kérdés, hogy azzal mit lehet csinálni, és hogy. És még mi kell hozzá, hogy viszonylag jól működjenek a dolgok.