Köszi, érvelésed így már koherens. A tyúk-tojás kérdése áll fenn közöttünk, amit nem lehet feloldani, de ez így is van jól. (Hasonló vitát folytattam az itt újra szívesen olvasott "gyere a papához" olvtárssal a "mi az a konzervatív?" témában vagy fél éve...)

Ha jól értem, finomatottad azt az álláspontodat is, hogy "a baloldali az igazi demokrata", de ezt írod:

Abban is egyetertek, hogy a jobboldali gondolkodas szivesebben marad meg a szabalyoknal ("a szabaly, az szabaly"), mintsem hogy merlegelne, honnan is szarmazik az, nem rossz-e veletlenul, nem volna-e erdemes modositani rajta. A baloldali gondolkodasu ember szamara nyilvanvalo, hogy a rossz szabalyokon lehet, es kell is valtoztatni, a jobboldali viszont adottnak (esetleg egyenesen "szentnek") veszi a szabalyokat, amelyek valahonnan kivulrol, vagy felulrol (pl. Isten) jottek, es ezert megfellebbezhetetlenek.

Ebben megint tévedsz. A jobboldali gondolkodás az üzleti világhoz hasonlít, nagyjából egy ilyen folyamatban: felmérés-tervezés-végrehajtás. Mindezt folyamatos méréssel, ellenőrzéssel és eredményszemlélettel. A jobboldal tehát elvileg nyitottabb a szabályok indokolt változtatására. Amit írsz a "szent szabályokról" az a jobboldali gondolkodás kockázata, nem pedig alapesete.

A férfi-nő megkülönböztetést azonban továbbra sem tudom elfogadni, ennek semmi értelme jobboldali-baloldali elhatárolásban.