Irod:

"Fogalmi zavaraid vannak. A közösség szabályok által jön létre. "

A kozossegekben termeszetesen vannak, mert a fennmaradasahoz kellenek, hogy legyenek szabalyok, de a kozossegek LETREJOTTE a CSATLAKOZASON mulik. A csatlakozas es a szabalyok kialakitasa tipikusan baloldali cselekmeny, a szabalyokhoz valo kesobbi ragaszkodas pedig jobboldali.

 

Folytatod:

"A szabálykövetés viszont kizárja, de legalábbis korlátozza (hiszen feltételekhez köti) a befogadást, amit már jobboldali tulajdonságként rögzítesz."

Pontosan!

 

Folytatod:

"Vagyis a logikádat követve, amíg valaki belép egy közösségbe, addig baloldali, utána jobboldali. "

Igen, ez a tipikus menetrend! (Persze elofordulhat, hogy valaki, noha mar regebb ota tagja egy adott kozossegnek, nem korlatozza masok bejutasat, es nem formal jogot kulonleges helyzetre. Az ilyen ember bizton megorizte baloldalisagat.)

 

Irod:

"Éppen a férfiak vonzódnak jobban a valamilyen szabályszerűség alapján működő közösségekhez: hadsereg, szurkolók, pártok, hivatali apparátus, céghierarchia, egyházi szervezet stb. "

Igen, mert valoban nagy es sokfele kozosseg csak konstrualt szabalyok alapjan mukodhet. Vagyis a ferfiak elturik a szabalyokat, HOGY RESZESEI LEHESSENEK eme nagy kozossegeknek, illetve igyekeznek legalabb maguk kialakitani a szabalyokat.

 

Ezzel szemben a nok tobbnyire nem szeretnek csatlakozni ilyen kozossegekhez, nem szeretik alavetni magukat a "kitalalt" szabalyoknak, de ha egyszer megis csatlakoznak egy ilyen kozosseghez, roppant mereven tudnak ragaszkodni az altaluk nagy nehezen elfogadott szabalyokhoz.

 

Folytatod:

"Az embernek genetikailag örökölt hajlama a szabályszerűséghez van, ennek csak következménye a közösségi élet. "

Termeszetesen van orokolt hajlamunk a szabalyszerusegekhez, de elobb van a kozosseg(hez valo csatlakozas), es csak azutan (annak fuggvenyeben) a szabalyok. (Kozossegek lete nelkul a szabalyok eleve ertelmetlenek, semmitmondoak lennenek, igy ki sem alakulhatott volna a genetikai alapjuk.)

 

Folytatod:

"A kettő tehát összefügg, de oksági viszonyban van, igen erőltetett tehát a szembeállítása."

Valoban osszefuggenek, es tenyleg van oksagi osszefugges is kozottuk. Megpedig az, hogy eredendoen a kozossegi let teremti a szabalyokat. (Fejlettebb szinten termeszetesen a visszahatas is megjelenik.)

 

Irod:

"Szerintem a baloldali inkább elvekben, a jobboldali inkább szabályokban látja a demokrácia lényegét. Egy kérdést két oldalról vizsgálnak, miért csak az egyik tudná komolyan venni?!"

A baloldali annyibol tenyleg kozelebb all az "elvi" gondolkodashoz, hogy a jobboldalit inkabb fenyegeti a szimpla onzes, rovidlatas, korlatoltsag. Azonban legprimitivebb esetben az elvszeru baloldalisag is vezethet oda, hogy "ha nekem rossz, akkor legyen rossz neked is!".

Azzal nagyon egyetertek, hogy az egeszseges emberi intellektus kepes baloldalian is es jobboldalian is gondolkodni, sot, nemcsak kepes, de teszi is, felvaltva, egymast kiegeszitve.

 

Abban is egyetertek, hogy a jobboldali gondolkodas szivesebben marad meg a szabalyoknal ("a szabaly, az szabaly"), mintsem hogy merlegelne, honnan is szarmazik az, nem rossz-e veletlenul, nem volna-e erdemes modositani rajta. A baloldali gondolkodasu ember szamara nyilvanvalo, hogy a rossz szabalyokon lehet, es kell is valtoztatni, a jobboldali viszont adottnak (esetleg egyenesen "szentnek") veszi a szabalyokat, amelyek valahonnan kivulrol, vagy felulrol (pl. Isten) jottek, es ezert megfellebbezhetetlenek.

 

Irod:

"A változások a szabályok megváltoztatásával járnak, tipikusan alkotmányozással, ez ad keretet az új közösség kialakításához."

Pontosan! Ez baloldali gondolkodas nelkul nem megy.

 

Folytatod:

"... a jobboldal pedig akkor. amikor értékválságban lévő társadalmat kell "becsatornázni". "

A jobboldal valtoztatas cimen inkabb csak bebetonozza a neki szimpatikus helyzetet, szabalyok valodi alkotasa helyett pedig atvesz szabalyokat korabbrol (akar a regmultbol), vagy mashonnan.

 

Irod:

"Mivel a változások általában a társadalom értékválságából adódnak, ezért általában erős jobboldali politikai attitűd jellemző a változások irányításában. "

Ezzel nem tudok egyeterteni! A tarsadalmakban rendkivul sokfele nagy valtozas mehet vegbe. Mindenesetre, vegso fokon a termeloerok (technika, tudomany, gazdasag, nagyobb nepszaporulat, bonyolultabb munkamegosztas, stb.) fejlodese teszi idoszeruve oket, es jellemzobb az, hogy MAR MEGSZULETTEK AZ UJ ERTEKEK, csak meg nem fogadja el azokat a szelesebb kozosseg. Tehat szerintem elobb jelennek meg az uj ertekek, es csak ezutan jutnak valsagba a regiek. Eppen ezert jellemzoen a jobboldali mentalitas (a regi ertekek vedelmezese) van valsagban, es a baloldali mentalitas viszi elore a "forradalmakat".

 

Irod:

"pl. az 1917-es orosz forradalmat bátran tekinthetjük szélsőjobb változásnak, mert hamis elvek alapján a korábbitól kőkeményen eltérő szabályokat vezetett be.)"

Hogy egy elv hamis-e, vagy sem, az nem befolyasolja a jobb-, vagy baloldalisagat. Amikent attol sem lesz egy csoportosulas jobboldali (esetleg szelsojobboldali), mert hagyomanyosan azt szoktak ra mondani. Indulasakor a kommunizmus es a fasizmus is BALOLDALI eszmerendszer volt. Mas kerdes, hogy rekord sebesseggel valtak elitista, masokat kirekeszto, s letukben is fenyegeto rendszerek alapjava, es ilyenforman (utolag) jobboldaliva.

 

Irod:

"A baloldali (elvszerű) irányítás ideje éppen akkor jön el, amikor az ésszerű szabályok között a közösségi rendszer kezd megszilárdulni."

Szerintem ha egy szabalyrendszer esszeru (azaz megfelel a kor igenyeinek), akkor semmifele kulon iranyitas nem szukseges hozza. Kulon iranyitas (lehetoleg elvszeru) csak addig kell, amig a szabalyrendszert folepitjuk, illetve az emberekkel megismertetjuk. Ha a mu kesz van, akar jobboldali mentalitassal is lehet tovabb vinni a boltot.

 

Irod:

"Ekkor kell biztosítani az esélyegyenlőséget, a lemaradó rétegek biztonságát stb. Úgyhogy éppen fordítva, mint ahogy írod..."

Elvileg ugye (baloldali alapon) az eselyegyenloseget mindig kellene biztositani. Amde ha mar jol be vannak jaratva a tarsadalom kerekei (egy adott rendszerben), akkor az eselyegyenloseg nelkul is eleg jol mukodhetnek a dolgok. Ezzel szemben, a nagy valtozasok idejen, egyszeruen MUSZAJ, hogy igazi tehetsegek juthassanak szohoz, ezert valik fontossa az eselyegyenloseg megteremtese (akar ha csak viszonylag rovid idoszakra is). Mondhatnam, azert kell a tarsadalomnak gondosodnia es eselyt adnia a millio "csoronak is", mert valtozasok idejen szuksege van az onnan felbukkano tehetsegekre is.

 

Irod:

"Ez persze elég vegytiszta rendszer, pölö az MSZP-nél szerintem keverednek a bal- és jobboldali elemek a gondolkodásban, ezért tud integrálni. "

Igen. Szerintem pl. az MSZP egyuttal liberalisabb is, mint az SZDSZ (:-).

 

Irod:

"A Fideszben is jelentős a baloldali elem, amivel nem lenne semmi baj, de a retorikájuk zavarossá vált. A szolidáritás jelszavát a jobboldalisággal összetenni szerintem az évszázad politikai giccse volt..."

Arra mar sokan rajottek (szerencsere), hogy a Fidesz igazabol NEM liberalis, NEM baloldali es NEM is jobboldali, hanem ezeknek egy sajatos, leginkabb populistanak nevezheto kevereke, amelyben a tomeg eszkozkent szolgal a hatalom megszerzesehez, amely tulajdonkeppen az egyeduli cel, minden mas csupan alkalmasint levetheto (al)ruha.