lehet, hogy ez nem ákos, hanem inti szerzeménye, de szerintem ennek legalább van értelme, arról szól, hogy milyen csudálatos az ősz, amikor hullik a fákról a gesztenye, tisztára bele lehet szerelmesedni az évszakba

"Úgy imádom az illatod, ami úgy elragadott
Ezért örökre rabod maradok!
De neked mindent szabad,
Ezt is megteheted, hát érezd csak jól magad!
Á !

Kicsi Gesztenye, barna a szeme,
Úgy mosolyog rád, mintha te is tudnád igen!
Most kicsit belezúgsz,
Aztán minden ugyanúgy
Megy majd tovább!

Ezer titok van, mit nem mondtam el
És lehet nem is fogom,
Mert megtagadom, legyen így!
De lesz-e a szívedben hely,
Ha újra bekopogok, mert jobb ha tudod
Még nem adom fel!
Ó nem!

Kicsi Gesztenye, barna a szeme
Úgy mosolyog rád, mintha te is tudnád igen!
Most kicsit belezúgsz,
Aztán minden ugyanúgy
Megy majd tovább!

Talán nem bánom már, hogy így alakult,
Talán nem bánom, úgyse fáj,
De jól tudom újra visszatalálsz,
És akkor nem engedlek már tovább!
Ó neem!!

Kicsi Gesztenye, barna a szeme
Úgy mosolyog rád, mintha te is tudnád igen!
Most kicsit belezúgsz,
Aztán minden ugyanúgy
Megy majd tovább!"