serpico 2006.04.25 0 0 532   A továbiakkban pedig   az alacsony várható életkor magas korai fertilitással jár, minek következtében a fekunditás egységnyi születésre vetítve kicsi, így az egyes utódokra szánt energiabefektetés alacsony mert nem éri meg a bizonytalanba befektetni, inkább a szaporodó sarjak, propagulumok, embereknél gyerek, számát érdemes növelni - ez az úgynevezett r stratégia a demográfiai modellek szaporodási rátájából kapta a nevét (r), mivel ez limitálja a szaporodást, itt. Egy olyan helyen, ahol az utódok sorsa biztosabb, túlélésük valószínű, a várható élettartam magas a fekunditás is magas. Itt érdemes több energiát fektetni egy utódba, mivel az utód szaporodási sikere elsősorban, minőségétől, kompetíciós képességétől függ. Ha sokat fektetek bele egy-egy utódba nem jut idő-energia több utód létrehozására. Igy itt nem a szaporodási ráta fogja megszabni a populáció növekedését hanem az elérhető erőforrások mennyisége, a fenti modellekben ezt K-val jelölik, ezért ez a stratégia a K nevet kapta a keresztségben. Az egyik nem jobb vagy roszabb, hanem ilyen és ilyen körülmények között ez, olyan és olyan körülmények között amaz a stratégia adaptív.   Természetesen az ember mint bonyolult szocio-kulturális faj, evolúciója más utakon is csellenghet mint akárcsak legközelebbi rokonunk a csimpánzé. Az egyedi szelekción túl, pontosan a döntően kultúrális meghatározottságok miatt, az emberi evolúcióban a sokak által vitatott (Maynard Smith és Szathmáry, 1995: az evolúció nagy lépései, Csányi, 2005 Etológia és Társadalom) csoportszelekció mechanizmusa gyakorol nagy hatást. Nem árt tehát a kérdést a kultúrákra kontrollálva vizsgálni. A 2000 évek elején pécsen Bereczkei tanár úr vezetésével izgalmas program indult a roma lakosságon belül ennek a kérdéskörnek a vizsgálatára. A kitunő kutatót és csoportját majdnem kiátkozták és rasszistának titulálták mert megpróbálta bemutatni, hogy bizony az ember is egy állat, nappal aktív csak nem tud róla. Mások persze megvizsgálták kérdést. A mohamedán kulturát vették górcső alá, és kiderült, hogy az első gyermekvállalás időpontját elsősorban az anya iskolai végzettsége befolyásolta, csakúgy mint az összes vállalt gyermekek számát is. Magyarországi adatokról nem tudok (biztosan vannak, a kérdés érdekes).   Ugyanakkor ha a PISA felmérésnek hinni lehet elkeseredésre nincsen ok, a magyar gyerekek közel negyede az olvasott szöveget nem képes értelmezni köv. képpen tanulni sem. Mégha a lányok teljesítménye jobb is mint a fiuké, amint azt az egyetemre felvettek létszámából becsülhetjük, még mindig tetemes kapacitás marad arra hogy megoldódjon a a fogyó nemzet problémája   Az utolsó bekezdést fanyar ízzel szúrtam be a félreértések elkerülése végett.