Kedves Takarító!

"A test nem hajlamos a vétkezésre, mert nincs a bűn hatalmában. - De a bűnös emberi természet igenis hajlamos: "Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti." A fizikai test pedig még a keresztényekben is erőtlen: " Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. "

"A test ugyanis annak engedelmeskedik, amire odaszánjuk, vagy jócselekedetre, vagy gonosz cselekedetre." - Rendben, de nem csupán tehetetlensége van, hanem visszafelé is húz: "Nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk: mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek."

"Nem a kívánságok a bűnösek, hanem az atyafiak élete, vagyona, szabadsága elleni cselekedetekre hajtó kívánságokat nevezhetem bűnös kívánságoknak." - Ez definíció kérdése. Ha a "kívánság" szót érzelemnek definiálod (vagy más hasonló bő köpönyeg alá rejted), nyilván igazad van. De én gondolhatok a test kívánságára egy másik értelemben: "Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban." Az "ő" birtokos névmás a görögben hím- (vagy semleges-) nemű, azaz a semleges "szómá"-hoz (a testhez) tartozik, nem a nőnemű "hamartiá"-hoz (bűnhöz). Itt tehát a testnek vannak rosszra vivő kívánságai, összhangban azzal, hogy ez a szó a bűnös emberi természetet is jelöli Pálnál.

"Igen a keresztények szeme botránkozik meg a leginkább a kívánságokon, mégsem vájják ki maguknak. Most ki vájja ki kinek a szemét?" - Te alighanem félreérted a "botránkozás" szót. Az Újszövetségben ez rendszerint "bűnre csábulás"-t jelent, nem aféle erkölcsi elszörnyedést valaki másnak a bűnei miatt. Ma inkább "botlás"-nak fordítaná Károli. Ez a visszavágásod tehát nem sikerült.