Ha egy háziállat ált. nem válóok, akkor a gyerek miért lehetne az? Nem értem!

Ezt komolyan írtad? Remélem, nem! Tudod te, hány házasság megy tönkre a gyerek miatt? Rengeteg! statisztikai adat, hogy a legtöbb házasság a baba születése után megy tönkre. A baba és a kísérő jelenségek miatt ( állandó gyereksírás, álmatlan éjszakák, elhízott feleség, hónapokig nyista szex, férfi háttérbe szorul, édeskettesnek vége szakad, felelősség, stb.) Én is sok ilyen helyzetet láttam már, amikor a férfi lelépett, mert nem bírta ezt. Nem is csodálom. Én se bírnám. Csak itt van egy pici különbség: én előre gondolkozok, ők meg utólag. (Talán azért, mert én tudom, milyen érzés, amikor egy szülő kilép a gyerek életéből egyik pillanatról a másikra, és többé le sem szarja. ) Bárcsak mindenki előre gondolkozna, akkor nem lenne ennyi tönkrement házasság és lelki sérült gyerek!

Amit írtál, hogy mindenki lehet idegesítő, és mindenkire haragudhatunk- igaz. A párom is gyakran felidegesít, makacs és erős akaratú emberek lévén vitázunk is eleget, de általában azért elvagyunk, jól érezzük magunkat együtt. A  szüleim is fel tudnak idegesíteni, de alapjáraton jó fejek. A kutyákról meg ne is beszéljünk! Már Brigitte Bardot is megmondta, hogy az állatok életükben csak egyszer okoznak szomorúságot- amikor meghalnak. Szóval a felsoroltak rengeteg szeretetet képesek adni, szép perceket szereznek, pozitív élményeket okoznak. Viszont egy gyerek számomra nem igazán tud pozitív értéket közvetíteni. Aa gyerekben maximum egy pozitívum van: normális felnőtt lehet belőle, és akkor már lehet vele valamit kezdeni.

Én csak egy dolgot élveznék a gyereknevelésben: ha lenne egy tinédzser lányom, akivel el tudnék menni ruhákat vásárolni! :-D