bokmark Creative Commons License 2006.04.11 0 0 121

Tiszteletem a társaságnak!


Kezdeti hozzászólásaim alkalmával óvatosan próbálgattam valamiféle rendszert találni a kutatásban, azóta - lehet mondani - átrágtam magam a névszerkezeti kutatás számomra is elérhetö anyagán. Tekintélyes materia annyi szent, csak a Szécheny könyvtárban  van vagy hatezer oldalnyi adat, ismeretanyag.


Összegzése képpen elmondható az eddigiekben annak van igaza aki azt állítja, hogy kezdetben a kutatók maguk elé terítették a kárpátmedence XV. századi térképét és nemes egyszerüséggel elolvasták az ott található helyneveket. Nem találgatnak nem értelmezgetnek hanem a helynevek ismertében kiterjesztve a kutatást, lehetöség szerint, korai térképeket és hiteles adatbázisokat (lásd pl.: CIA) böngésznek és az ott fellelhetö azonos névszerkezeteket, kipipálják.


Megkülönböztetnek egy, két, három  - illetve ugyanolyan - névelemekböl álló azonos, létezö névszerkezetet. Azokat kigyüjtik, és utalást tesznek a kárpátmedencei párjukra mégpedig fokpercenként és pontosan. Ebböl eddig mintegy 8000 darbot szedtek össze a világ 188 különbözö vidékéröl. Köztük 36 darab volt a Tamana, mint elnevezés.


Ezt a tevékenységet a legjobb akarattal sem lehet délibábos fantazmagóriának titulálni, aki ezt állítja az egy betüt nem olvasott a kutatásról, úgy meg aztán tényleg körülményes érdemben nyilatkozni róla. Az eddigi eredményeit tekintva ti. a fellelt adatok tömege, meg nem hagy kétséget afelöl, hogy nem puszta véletlen az egész.

 

Az meg már kifejezetten érdekes momentumnak tekinthetö - és itt elejét vehetjük a bagatelizálásnak, meghogy ez akármelyik nemzetre érvényes lehet - , hogy míg az egyes területeken százával addig a kárpátmedencében, jószerével, ezrével fordulnak elö az adott névszerkezetek.

Berzsenyit idézik a honlapon http://web.telia.com/~u40916719/

 

                    "A Magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja"

 

Szerintem dicsö elödeink tudtak valamit, valami olyasmit amit mi utódok már elfelejtve örököltünk de az is lehet, miszerint olyan gondosan örizték e tudást, hogy a késöbbi generációk számára semmi nem szivárgott ki belöle.