Megpróbálok röviden válaszolni.

Ha senkisem tudná, mi tartja össze az atommagokat, az akkor sem lenne bizonyíték semmire, főleg, hogy az anyagon kívül más is létezne!

Mivel az anyagi világban élünk, anyagból és anyagban vagyunk, az anyagtól nem tudunk elvonatkoztatni. Még ha lenne is valami nemanyag, annak tudomásulvételéhez ki kellene lépnünk az anyagból, ami ugyancsak lehetetlenség!

Bármilyen fogalmat használsz: mozgás, rezgés, sugárzás, erőtér, energia, mágnesesség, tömegvonzás az mind kivétel nélkül ugyanazt jelenti.  Az anyag az ember által körülírt megjelenési formáját.

Minden élő és élettelen test, amely Nulla Kelvin foknál magasabb hőmérsékletű (és ez a helyzet minden anyagnál) energiát sugároz ki az infravörös tartományban.

Ez azonban nem tévesztendő össze az érzelemmel, amely nem sugároz, mert az egy kémiai folyamat az agyban.

Az agykutatás (neurológia) már olyan messze eljutott, hogy ezen vegyületek egy részét már ismeri és a gyógyászatban felhasználja.

Itt most röviden ismertetek egy keveset, de az ideggyógyászati leírásokból megismerheted az agy működését és akkor nem írsz ilyan csacsiságokat!

 

1. Dopamin

A dopaminerg rendszer jelentős szerepet játszik a hangulati változásokban, így a hangulati betegségek kialakulásában

2. Noradrenalin

a NA szint csökkenése depresszióhoz vezet

3. Szerotonin

A középagyi Raphe magban termelődő szerotonin a hipotalamuszba, a talamuszba, a bazális ganglionokhoz, az amygdalába és a kéreghez jut, mennyisége jelentősen befolyásolja a hangulatot5:

- túladagolása eufóriához vezet

- ha mennyisége lecsökken, depresszió alakulhat ki - öngyilkosok agyában is alacsony 5-HT szintet mutattak ki boncolás után

- az LSD 5-HT antagonista, szorongást, feszültséget okoz

A szerotonin a tobozmirigyben melatoninná alakul, ami szintén szerepet játszik a kedélyállapot kialakulásában.

4. Acetilkolin

Az acetilkolin nagyon sok jelentős funkciót tölt be mindenfelé az idegrendszerben, a központban a szepto-hippokampális rendszerben illetve a bazális ganglionokban mutatható ki14. Az előbbinek az emlékezeti folyamatokban van jelentős szerepe - Ach-antagonistákkal pl. blokkolható a memória, a bazális ganglionok sejtjeinek pusztulása Alzheimer vagy Huntington kórhoz vezet6. Megnövekedett Ach szint depresszióhoz vezethet.

 

 HOGYAN MŰKÖDNEK AZ ÉRZELMEK?

Ezt a kérdést már nagyon sokan próbálták és próbálják megválaszolni, de biztosat még nem nagyon tudunk - számos elképzelés született, spekulatívabbak és tényszerűbbek is. Az alábbiakban ezekből is bemutatom röviden az általam megismerteket.

. A központban szubjektív érzések illetve viselkedések alakulnak ki, emellett változik egyes hormonok szintje, a pulzus, a vérnyomás, stb. Két fő rendszert különít el:

1. szimpatikus - mellékvesevelő tengely: aktivációja éberséget, felfigyelést, „fight or flight" reakciókat vált ki

2. hippocampus - hipofízis - mellékvesekéreg tengely: ha aktivációs szintje alacsony, kellemes érzések, szociális kapcsolatok iránti igény dominál. Magas aktivációnál ez felborul, depresszió is felléphet.