9-én reggel Puertoból visszarepültünk Manilába, Manilából busszal elmentünk Angelesbe. Ott elég nehezen találtuk meg a kinézett szállást, mert az útikönyv térképén nem jól volt feltüntetve és akiket megkérdeztünk, azok sem nagyon tudták, hogy merre van. Végül is a bárnegyed környékén egy csendes kertvárosias részben volt. Meg is lepődtem, hogy a bároktól néhány száz méterrre ennyire normális környezet is lehet. Keresés közben a bar-ok előtt sátáltunk fel, s alá. Leginkább levitézlett 50-60 éves fószerokat lehetett látni, mint "törzsközönség". Az utcán folyamatosan próbáltak nekünk eladni Cialis és Viagra tablettákat, ebből is látszik a törzsközönség kora. Itt célszerű lett volna egy "Mine is working" feliratú póló.

A bargirl-ök között voltak szebbek és rondábbak is, de az öreg fószerokat látva az egész olyan viszataszító volt (mondjuk itt biztos jóval kevesebb "ladyboy" fordul elő, mint Thaiföldön, de van belőlük, mert abba az internet kávézóba ismét betértünk, ahol már az érkezéskor jártunk és ott volt kettő). A szállásunkon is leginkább öreg csókák voltak, viszont a személyzet kedves volt, másnap reggel még emlékezett a nevemre a recepciós csaj.

Kis pihizés után este még felmértük a terepet, de a délutánihoz képest nagy újdonságot nem láttunk.

Másnap reggel elindultunk, hogy kijussunk a reptérre, de számításunk ellenére a triciklik nem mehettek oda. Kicsit elb...tuk az időt reggel, ki volt számítva az időnk, ezért ez elég nagy meglepetés volt, más eszköz meg nem nagyon került elő. (Egy-két bárból még csak ekkor vánszorogtak ki a delikvensek, falfehér arccal.) Magyaráztak taxikról mutogatva egy irányba, de nem egészen értettük, hol is kéne keresni azokat. Így baktattunk előre, mikor megkérdezte egy Jeepney-s, hogy hova megyünk. Mondtam, hogy hova, kérdeztem, hogy mennyi? Mondta, hogy 200-ért elvisz. Kérdeztem, mi lesz a többi utassal, aki már benn ül? Azt mondta, hogy őket átteszi egy másikra. Úgyhogy azoknak le kellett szállniuk. Mi néhány sorry-t elejtettünk az utasoknak, de örültünk , hogy végre kivisz valaki a reptérre.
A gép kb. időben indult, elhagytuk a Fülöp-szigeteket Malajzia irányába.

Az itt töltött 8 napról elmondható, hogy azért meglátszott a rövid szervezési idő (kb. egy hónappal előtte kristályosodott ki, hogy a Fülöp-szigetekre is megyünk), de akár így is lehetett volna szervezve. Életem egyik leglátványosabb úticélja volt.