Okos Mikulás Creative Commons License 2006.04.05 0 0 1070

Nekem az a véleményem, hogy ez a vita egy nagy taktikai játék.

 

Szerintem Orbán Viktor intellektuális képességeit nem kérdőjelezik meg egyik oldalon sem. Nincs kétségem, hogy ilyen fajta "beszólogatásokkal" ő is tudott volna operálni, felület lett volna elegendő Gyurcsányon. Affelől sincsen kétségem, hogy simán fel tudta volna venni ezt a stílust. Affelől sincs kétségem, hogy ha szükséges porba tudta volna alázni Gyurcsányt. Affelől viszont komoly kétségem van, hogy egy ilyenfajta győzelem az ő stratégiája szerint bármit is ért volna.

 

Affelől sincs kétségem, hogy Gyurcsány is teljesen tudatosan választotta ezt a harcmodort. Részben azért, mert ő dominálhatott. Részben azért, mert tudta, hogy két eshetőség van. Vagy reagál Orbán az ő (Gyurcsány) stílusában és akkor tökéletesen felveszi a róla formázott "minidiktátor" imázst, ebben az esetben Fletó szerinte nekiállt volna megsértődni, korrektkedni és visszahúzodott volna, mint akit bántanak.

 

Hogy Orbán nem vette fel a kesztyűt, azzal járt, hogy ő azt a képzetet kelthette a szavazóiban, hogy lám itt a vesztes, akit lemostam, reagálni sem tud. Eszerint a logika szerint GYF csak jól jöhetett ki a vitából.

 

Viszont lehet, hogy némiképp télleg túllőtt a célon, ám nem hiszem, hogy ennek negatív hatása olyan nagy lett volna, hogy a saját szavazóbázisában történő maximalizálást (eredményeséget) érdemben ellensúlyozni tudná. Tehát összességében nyert ezzel a stílussal Gyurcsány, de kevesebbet, mintha Orbán belement volna a "harcba".

 

Azt mondják a bokszban, hogy az aktuális trónon ülő bajnokot ki kell ütni (magyarán komolyan meggyőző teljesítményt kell felmutatni) ha el akarja venni a kihívó az övét. Érzésem szerint ez ma nem történt meg.

 

Azt viszont sajnálom, hogy Gyurcsány a miniszterelnöki hivatal tekintélyét porig alázta stílusával, a győzelemért semmi sem drága alapon.