"Én azt mondom, hogy a város kitörési lehetősége még mindíg a fejlett központi régióra való felcsatlakozás."

Én meg azt, hogy ez csak egy - esetleg jobb - esélyt adhat. Ettől önmagában még nem lesz jobb semmi.

Abban talán igazad van, hogy az ipari park kissé megkésett. Magyarországon a kilencvenes években volt divat az ipari park. Szolnok ebben sajnos lemaradt. A kétezres években amikor a multik húznak tovább keletre, akkor épp elég gond itt tartani őket, hát még újakat megfogni.

Most meg a turizmus lett az országos divat, de többnyire csak szavakban és szólamokban. Mindenki élményfürdőt, meg falusi túrizmust akar. Szolnok erre a vakvágányra szinte csak szavakban tér rá, noha azért kis összpontosítással itt is lehetne eredményeket elérni, de közel sem akkorákat, amik egy nyolcvanezres várost eltartanak.

Ami a megközelítést illeti, abban is igazat adok Neked. Úgy hírlik, a Tibbet & Britten Szolnokot nézte ki magának a kilecvenes években, csak a megközelíthetőség miatt döntöttek mégis Üllő mellett. Mi meg még csak most álmodozunk 2x2 sávos útról, meg logisztikai központról jó 10 évvel később.

A kitörési pont szerintem ott van - és nem csak Szolnoknak hanem az egész országnak - hogy a szakképzett munkaerőt igénylő iparágakat fejlesztjük. Azokat, akik nem a bérszínvonalukkal, hanem a szaktudásukkal és képzettségükkel veszik fel a versenyt az olcsó keleti munkaerővel. Hogy zöld-, vagy barnamezőn, az ebből a szempontból mellékes, csak történjen! Ebben pedig nagy szerepe van a képzésnek, felsőoktatásnak.