Szia LonG^^!

 

Csabaje már válaszolt a kérdéseidre, de hozzáfűznék még pár dolgot.

 

Legkedvezőbb idő az átültetéshez kora tavasz, mikor még a kis citrus a hajtáshozás előtt van. Átültetni a kis növényeket csak akkor érdemes, ha a cserepet teljesen átszőtte a gyökérzete, ezért szokták először kis cserépbe ültetni a magokat, ha nagy cserépben van, akkor szétterül a gyökérzet. Mikor már a rendelkezésre álló földmennyiséget behálózta a gyökérzet, akkor egy mérettel nagyobb cserépbe lehet ültetni.

Ültetőközegnek a legjobb egy tápanyagban gazdag, laza szerkezetű, humuszban gazdag földkeverék. Humuszt házilag is lehet gyártani növényi hulladék komposztálásával. Állítólag az egyik legjobb recept a citrusoknak a humusz, homok és agyag keveréke, ezt érett marhatrágyával lehet még feldobni. De van, aki arra esküszik, hogy nagyjából fele-fele arányban tőzeges virágföldet kever össze érett marhatrágyával, majd mindezt egy kis homok hozzáadásával lazítja. Kapható még a boltban Osmocote nevezetű műtrágya is, mely gyantaburkolatának köszönhetően fokozatosan bocsájtja ki a tápanyagokat, így akár több hónapig is táplálja a növényt. Ezzel nem lehet túladagolni a tápanyagokat.

Rappaiék honlapján azt olvastam, hogy ők 80% kerti földet vagy Novobalt használnak, 20% folyami homok, + Osmocote.

 

Ananász gyökereztetéséről az Ananász házilag című topikban olvashatsz, legutóbb oda írtam, másoltam egy cikket. A 2-es módszered az alapja, kicsit módosítva.

 

Banánról azt olvastam, hogy mikor lehúzod a banán héjját, a végében van egy hosszúkás alakú fekete mag a húsba beágyazódva. Ritkán viszonylag nagy, kemény, legtöbb esetben inkább kisebb, puha. Ezt elültetve állítólag lehet szaporítani, de nem éri meg vele bajlódni, hiszen ahogy Csabaje is írta, a banán sok hajtást hoz, amivel lehet szaporítani.

 

Dugványozásra a legalkalmasabb idő újfent a tavasz, vagy nyár eleje. Kb egy 10-15 centis tavalyi ágat kell levágni, mely egyenes, nincs elágazása. Az alsó leveleket el kell távolítani, majd nedves földbe kell egyszerűen ledugni. Ha van gyökereztető hormonod, akkor a végét be lehet porozni. (kertészeti, mezőgazdasági boltban lehet kapni, viszonylag fillérekért, sokáig elég.) Zacskó alatt, párás levegőt biztosítva számára, nedves földben kigyökeredzik.

Anyukám tavaly nyáron metszegette meg a termő fáját, több kis ágat ledugdosott egyszerű virágföldbe, semmi hormonpor, zacskót húzott rájuk, és várt. Némelyik hetek múlva virágot hozott, pedig nem is volt gyökere. Persze, a virág le is potyogott. Némelyiknek teljesen lehullot a levele, csak egy csupasz karó volt. A profi kertészek is általában eltávolítják a levélzet nagyrészét a kis ágról, vagy félbevagdossák őket, hogy csökkentsék a párologtató felületet.

Anyukám múlt héten ültette át őket, szépen benőtték a kis cserepüket.

 

Kávé szaporításáról a neten ezt találtam:

A kávé szaporítása magvetéssel a legegyszerűbb, ám annak az a feltétele, hogy a mag friss legyen, mert 4-6 hét alatt elveszíti csíraképességét. A frissen szedett magot 1-2 napos szikkasztás után vessük hat rész tőzeg és négy rész mosott folyami homok keverékébe, 5 cm mélyre. A száraz, 4-6 hetes magokat vetés előtt langyos vízben áztassuk fél napig. A vetőedényt üveglappal fedjük, és csíráztassuk 28 fok körüli hőmérsékleten, világos helyen. 30-40 nap múltával már kibújnak a sziklevelek. Amint a kis magoncok elérték a 10 cm-es magasságot, ültessük át őket egyenként sok tőzeget tartalmazó tápdús, laza virágföldbe.

Másik szaporítási mód a csúcshajtás gyökereztetése. Vágjunk 15 cm-es félfás hajtást, és távolítsuk el az öszszes levelet. Csupán két-három fiatal levelet hagyjunk rajta. Nyirkos, homokkal kevert tőzegben 28 fokon, átlátszó fóliával borítva egy hónap alatt megindul a gyökérképződés.

 

Egy kicsit hosszú voltam, bocsi.