Kb. kétéves korára nő be igazán a feje lágya egy kutynak. A miénk egy évét betöltve már csak szándékos bosszúból okozott kárt. A családi legendárium emlékezetes story-ja, amikor egy ismerősünk eljött bemutatni csili-vili új mociját. A retro, bőrszíjas sisakját és decens napszemüvegét lazán az ülésre tette. Akár Peter Fonda a Szelíd motorosok című klasszikus moziban. Ezután bevonultak egy röpke délutánra a garázs nevű szentélybe. Életem párja egy idő után felfigyelt az ablak alatt fel-le loholó ebre, aki néha valamit  kiejtett, majd felkapott rohanás közben. Mint kiderült a cseppet sem olcsó napszemüveg volt. A márka, árához illően hozta a minőséget. A nyál letörlése után karcolás sem maradt rajta. A sisak ugyan nem horpadt be, de finom bőr szíját Alfikánk lerágta csatostul. Így adott revansot azért, mert nem vele foglalkoztak.

Persze azért happy and van. A bukósisakot sikerült gumipókkal kellően és szakszerűen rögzíteni a szelíd motoros fején, aki így töfögött át a városon, Rákosborzasztóig.

 A látvány egyszerűen lehengerlő volt, azóta is dőlünk a röhögéstől, ha eszünkbe jut. A fickó három év óta egyszer járt nálunk, kocsival. Előtte még ránkcsörgött, meg van-e még a kutyánk.