Nagyon durvák ezek a képek és a videók. Persze azt azért hozzá kell tenni, hogy sokuknak nem a kosárlabda a legfontosabb, de egy derbit nem lehet kihagyni. (Főleg amikor ugyebár szerb kosárlabdáról beszélünk...) És ha már ott vannak, nem érik be az ütemes tapsolással! :)

Na akkor egy kis tegnapi:

Bemutatásnál Grebenárnál szórványos taps, Ivkovicsnál fütty (de az átlagosnál nem több). Ekkor még ugye nem voltam a lelátón, és csak a szokásos kezdődalunk kezdetén jutottam el a lépcsőig... És a meglepő az volt, hogy sokan voltunk a táborban! Négy éve nem voltak ennyien hétköznapi meccsen fenn, szóval mondtam, hogy nem éppen szurkolóbarát az időpont, de már az első negyedben észrevettem, hogy itt nem lesz semmi probléma. Előkerültek régi nóták is, változatosak voltunk, a csapatnak ment, úgyhogy minden rendben volt. A csetnikkel nem különösebben foglalkoztunk. A függöny megint el lett húzva egy időkérésnél, közben persze tombolás. A végén a "nyitva van a pálya" úgy szólt, ahogy szerintem még sohasem (akik ezt már akár vendégként is átélték, azok tudják, hogy azért ez nagy szó), mivel az egész csarnok rajtunk kívül teljesen csendben maradt.

Vendégszurkoló a vártaknak megfelelően (sajnos) nem érkezett.