Szerintem abszolút igazad van. Én is sokat töprengtem azon, hogy miért az olyan ál-foglalkozások mennek, mint a marketinges, tanácsadó... Még ha adna is valódi tanácsot, de csak a sok süket duma megy a mítingről, trendről, HR (szigorúan éjcsárnak ejtve) a tímről, a szegmensről, a "küldetés"-ről ( ettől a szótól tud nagyon eldurranni az agyam). Egy tejfölgyártó is azt a hózungot írja, hogy "küldetésünk, hogy a termékünkkel az egészséges életet adjunk a családok számára, és ezáltal boldoggá tegyük őket" vagy valami hasonló süket duma. Ne a boldogságommal foglalkozzál, hanem a tejfölöddel!!!

Szóval ezzel lehet jó sok pénzt keresni. A boltos, aki kiadja a tejfölt, vagy a melós. aki a gyárban csomagolja, meg alig kap valamit, hacsak az érzést nem, hogy ő most milyen boldoggá tesz komplett családokat. :-)

A 90-es években egy gyárban dolgoztam, mint titkárnő, és már akkor és ott panaszkodtak a munkások, hogy ők nem értik, milyen világ van, de az "átkosban" tudtak félretenni, vagy ha félretenni nem is, de volt lakás és azt minden hónapban tudták csinosítani egy új függönnyel vagy éjjeliszekrénnyel vagy valami egyéb szerény cuccal, ma meg??? Ha elromlana a 25 éves mosógép, már gyomorideget kapna, hogy hogyan vesz másikat, miből?? Új függöny, szőnyeg? Majd ha már széjjelfoszlott, és lesz rá pénz.

A nagy politikai szabadság is szerintem csak az értelmiségieknek hiányzott, a kisembereknek szerintem (és a körülöttem élők véleménye szerint is) tökmindegy volt, hogy ki lehetett-e mondani a gondolatokat, mert ahogy most sem, akkor sem érdekelte őket a politika. Viszont akkor lehetett ÉLNI és gyereket vállalni, mert volt anyagi biztonság.

Most ugyan kimondhatod amit gondolsz, de biztonságod nincs, szavakból meg nem lehet eltartani egy gyereket.

Most abbahagyom, mert kezdek offtopic lenni.

Még annyit, hogy 34 évesen társbérletben bérlek egy félig-meddig berendezett (30-as évekbeli bútorokkal) lakást, ahol az egyik  szobában én vagyok, a másikban a lakótársam. Mert csak így tudom kifizetni a bérleti díjat, ami 30 ezer/fő + a  rezsi fele. A fizetésem arra nem elég, hogy egyedül béreljek egy minigarzont, mert az minimum 40, de inkább 50 ezer bútor nélkül, nekem pedig egy kisszékem sincs. Plusz a rezsit is egyedül kéne fizetnem. Nettó 100-ból nem megy. És ide, ilyen helyzetbe kellene még gyereket szülnöm?