Valahol azt olvastam egyebkent (lehet hogy az Indexen), hogy az emberallatot az teszi boldogga, ha a kornyezete boldogtalan. Allitolag attol erzzuk magunkat jobban a borunkben, ha valaki meg nalunk is vacakabbul erzi magat. Nem lehet, hogy ez a folyamatos masok eletebe valo belebeszeles oka??? Egy kicsit meg beledongoljuk azt a kismamat a foldbe, kioktatjuk stb. Ahogy a szulni nem akaro not is sokan lekezelik es kioktatjak, orvoshoz, pszichologushoz kuldik ... stb A masik dolog, ami eszembejutott itt az elmult napokban, az az hogy nekem sajna egy-ket baratsagom rament arra, hogy en nem a baratnoim meg vallaltak/nak gyereket. Hiaba probalok a leheto legerdeklodobb lenni es emaileket irok, telefonalok meg minden, hogy megkerdezzem, hogy vannak. Tenyleg erdekel, hogy mi van veluk. meg ha az eletunk most mar szogesen ellentetes iranyba is megy. De mindig az kapom vissza - altalaban ha elmeselem, hogy eppen mit tervezgetek, hova utazom -, hogy lenezem oket, mert ok meg otthon kuksolnak. Pedig nem. Tenyleg nem.