"Ha a kórházakat LEHETSÉGES lenne részben vagy egészben magánosítani, az adósságokkal küszködő, elavult felszereltségű kórházakba végre egy kis nem állami pénz is áramolhatna. Szegénykórházakat és megszorító intézkedéseket senki nem akar, ezt te találtad ki."

Ami azt illeti sajtos, ha akarja, ha nem (mittomén, végülis... lehet, hogy pont ő éppen nem akar kórházrészvényes-tulajdonos lenni), pont azt a folyamatot indítja-erősíti, amelynek a vége bizony ez lesz.

Folyamatosan csinálják a megosztást a két fél - a szolidáris alapon nyugvó ellátás kedvezményezettjei és vesztesei, azaz a kisbefizetők és nagybefizetők - közt, ráadásul szándékosan lepukkantja az egészségügyet, miközben azt hazudja, hogy minden bajra gyógyír a privatizáció.
A sok hülye (te, meg ő, meg ők) meg abba az álomba ringatja magát, hogy majd ő lesz mindig a felső fél, ráadásul mindörökre, és mindezt olcsóbban... Hát nem. Vagy csak hiszi most is, hogy fölül van, vagy változnak az idők, és alul lesz... vagy esetleg tényleg benne van a fölső húsz százalékban (nem ötvenben, átlagjövedelmesek még messze ne reménykedjenek!), akiknek tényleg sokkal jobb lesz.
Azon az áron, hogy az alsó nyolcvannak meg - még a jelenlegi átlagnál is! - szarabb.
Ez a fajta disznólkodás pedig kérlek, minden, csak nem baloldali művelet.

A rendszerváltozáskor ugyanezt az átbaszást már megtapasztaltuk - ez miatt volt egyáltalán rendszerváltás -, most megint megpróbálják.

Nekem meg - pedigrés baloldaliként (itt legalábbis) - éghet a pofámról a bőr az ilyen húzások miatt. Még az a szerencsém, hogy Mikola óta tudom, hogy a fijjug sem csinálnának mást, szóval még fel sem kell, hogy merüljön bennem az a világszégyen, hogy jobbra húzzam az ikszet. Meg egyébként se...