off:

 

A város ma Magyarországon jogi kategória: Olyan település, amelynek városi jogállása van.

A földrajztudomány szerint: Város az a település, amelynek központi funkciói vannak, és a létesítményeit, szolgáltatásait a környező települések lakói is igénybe veszik. A város a vonzáskörzetével jellemezhető.

 

A városokban már nem az ipar (szekunder szektor) a vezető gazdasági szektor, hanem a szolgáltatások. Ez igaz mind a gazdasági, mind pedig a foglalkoztatási szerkezetre.

 

A mezőváros kifejezést olyan városi jellegű településekre értjük, amelyekben meghatározó a mezőgazdaság szerepe. A mezőváros sajátos településforma volt az Alföldön, fejlődésük Zsigmond és Mátyás alatt indult meg, a török korban mint "khász városok" a szultál felügyelete alá tartoztak, így védve fejlődhettek tovább, megélhetésük alapja a külterjes, rideg állattartás volt. pl. Kecskemét, Nagykőrös, Szeged.

A török kor után fejlődésükben a növénytermesztés térnyerése jelentette a legfőbb pontot, ipariuk továbbra is csak a kézműipar szintjéig jutott. A XIX. században alakult ki újabb generáviójuk, amiket a földrajzi szakirodalom csak kismezővárosoknak hív.

Morfológiájuk, gazdasági szerkezetük és szerepük 1920 és 1945 után jelentősen átalakult, vannak, amelyek előretörtek, vannak, amelyek hanyatlásnak indultak.

 

Hatvan, Gyöngyös és Eger vásárváros volt.

Komárom (Új-szőny) a mai Komarno része volt, annak kisebb, iparnegyede, amelyből 1920 után szerveztek települést.

 

Székesfehérvár az első magyarországi városok egyike (a másik Esztergom). Szabad királyi város volt, a török kor után jelentős kereskedelmi központ (az egyházi jelleg mellett), majd a dualizmus után ipara is fejlődésnek indult, bár iparvárost a szocializmus éveiben csináltak belőle. MA már itt is a tercier szektor vezet.

 

on:

 

ezzel csak annyit szerettem volna, hogy ne keverd össze a történeti várostípusokat, a magyarországi városfejlődést és a jelenlegi városrendszert.

Ha bővebben érdekel a téma, akkor találsz hozzá bőven szakirodalmat.