" Az ego... Nos lehet, hogy kicsit másként értjük ezt a fogalmat. Ezért helyesbítek: úgy érzem nagyon erős személyiséged van. Ez az erős egyéniség olyan reakciókkal jár amik megijesztik azokat a férfiakat, akik párszor már megégették magukat. Ezért láthatod, hogy nagyon tetszel, de nem mer odamenni hozzád. "

 

Egy életkor felett már mindannyian megégettük magunkat. Igaz, temperamentumos vagyok. De nálam amilyen az adjonisten olyan a fogadjisten, és mivel nem én kezdeményezek, mindig reagálok vmire, ami persze valamilyen... jól elfilózgatunk ezen, pedig egyszerű. A személyiség védelmi rendszere reflex... most próbálom ezzel kapcsolatban megváltani a saját világomat...:-)

 

     "Bevallom én is több olyan tündéri hölgyeménnyel ismerkedtem meg az elmult két évben, akik valóban nagyon csodálatosak, kedvesek, érző lelkek, de az agresszivitást súroló kiszólásaik miatt megrettentem: Uram Atyám! " Ha most ilyeneket mond, akkor mi lesz később???"

  Ma már tudom, hogy ezek a "kiszólások" sokkal inkább a saját maguk védelmezésének voltak az eszközei, mintsem a valós lényük jellemzője."

 

Nem tudom, hogy neked miért vált felismerhetővé ez az amúgy szerintem is egyértelmű dolog, és másnak miért nem... az agresszivitás - esetemben legalábbis a le nem vezetett mindenféle: női, anyai.... - engergiák miatt alakul ki . Majd keresek addig néhány pótcselekvést.... de ez egy 22 -es csapda.

Én akkor vagyok agresszív, ha valaki rámerőltet valamit, amit több körben finoman szólva is már visszautasítottam, vagy ha vki molesztál...

 

   "Azt mondod, hogy megkérdezted egy jó barátodat.. Helyesen tetted. Az más kérdés, hogy valóban szükséged van önigazolásra? Nem lehet, hogy sokkal inkább vágysz a megerősítésre mint amennyire azt a külvilág felé, puszta védelemből mutatod?

Mert ha így lenne, akkor rajtad múlik, hogy eldöntsd, hogy mikor mennyire akarsz

vagány, önálló nőnek látszani, és mikor gyengéd kedvesnek.."

 

Nem akarok semmilyennek sem látszani. Valamilyen vagyok.

igazad van, nem önigazolásra meg ilyesmire van szükségem....szeretetre, mint minden lénynek. ennyire vágyom. annak meg, hogy ki milyennek lát, sokkal inkább van köze ahhoz aki néz...azt nem tudom, és nem is akarom befolyásolni. Egyetlen nap leforgása alatt szoktam több minőségben találni magam: aki ki van békülve magával annak egy ember vagyok a sok közül, ha egzisztenciális problémái vannak akkor egy karrierista nő vagyok, aki kitúrta a férfiakat az állásukból...., ha gyenge és határozatlan jellemű akkor domina vagyok, ha túl erős és sármos jellemű, akkor egy kis befolyásolható pipi. Ha egy családos pasi, akivel nem törődik az asszony, annak meg egy dögös maca, akit jó lenne ágyba dugni párszor valami bérelt lakásban ( éljelek a boldog házas férfiak!) Tisztelet a kivételnek...és igen, inkább a multamhoz tartozó tapasztalatok, mert ma már többször kezelnek nőként :-) úgy látszik majdcsak rendet rakok a portámon.

 

Gézoo, szeretnék már ezeken túl lenni. Szeretem a férfiakat ( :-) ). Sok olyan él körülöttem, aki ott lóg a szeretetfalamon a konyhában, és ha erőre van szükségem rájuk gondolok Csak, nekem is szükségem lenne egyre, akihez passzolok. Akiről lehet tudni merre tart, akiben van teremtő erő, mert igazad van, van bennem is erő, én a gyengébbekkel, a tutyimutyikkal nem tudok mit kezdeni és ők se velem, de nem hinném, hogy az erőm meghaladná a férfi átlagot...  Nem vágyom többre. Ez lenne tényleg ennyire bonyolult?