Szia!

 

  Itt nem burkoltan.. Ha valakinek van véleménye, azt lehet, hogy finoman fogalmazva, de nyíltan  felvállalhatja..én legalább is így teszem. Ha úgy érzed,

hogy  bántó lenne a véleményem, vagy másé, akkor kérlek ne haragudj, nem az a cél, a szándék..

  A hugom, volt 19 évesen kiscsoportos óvónéni..  8-10 pici hároméves, néha még nem egészen szobatiszta, pici csemetével töltötte az idejét. Rajongott értük

és ök is úgy csüngtek rajta, hogy már már féltékennyé váltak a szüleik.

  Ezzel együtt sem volt fogalma arról az érzésről, hogy milyen anyának lenni,

milyen fantasztikus boldogság az amit akkor érzett amikor a kislánya tágra nyílt babaszemeibe nézve érzett.

   És ezzel mindenki így van. Hiszen ahogy Nóri mondta, egy születésétől

vaknak lehet fogalma a piros színről, de hiába is magyaráznánk, soha meg nem tapasztalhatja., így véleménye sem lehet valóságos.

   Ezért próbáltuk megértetni veled, hogy olyat állítasz, amire semmi alapod nem lehet.. amíg anyuka nem leszel..

  A válaszaidból én úgy látom, hogy nem is ezzel van a baj, hanem azzal, hogy

mint ahogy azt magad is írod, megerősítésért jöttél, hogy miért ne...

  Tudom, hogy ha az egyetlen utolsó szülővel is beszélsz erről, aki becsületes,

még ha ő a föld  legrosszabb szülője is,  akkor sem fog Neked helyeselni..